Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 15 (310. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VERES JÁNOS (MSZP):
1753 Én úgy gondolom, hogy az 1997. év történései a gazdaságban azt igazolják, hogy nemhogy a magyar gazdaság kasztrálása történt volna meg, hanem inkább a magyar gazdaság termékeny, sőt, időnként ter melékeny is volt. Azt hiszem, hogy a jelenlegi kormánynak, a parlamentnek különös felelőssége, hogy a magyar gazdaságnak ezt a fajta, két jelzővel is illethető pozitívumát próbálja megtartani, sőt, ha lehet, erősíteni. Azaz, a termelékenységet, hogyha lehe tséges, akkor a mi eszközeinkkel ne korlátozzuk, hanem javíthassuk, és próbáljuk meg segíteni azt is, hogy ezt a bizonyos termékenységet, amely úgy szellemi, mind fizikai javakban megnyilvánult az 1997es évben, a '98as évre lehetőleg erősítsük és javítha ssuk. Szeretnék még némi kommentárt fűzni egy megjegyzéséhez. Ez az oktatási szféra költségvetésére vonatkozó "megnyirbálás" jelző használata volt. Ma már elhangzott egy másik ellenzéki hozzászólótól is az, hogy ez a terület kevés forrással rendelkezik 199 7ben, és 1998ban is csekély forrást kap. Én azt hiszem, ha bárki megnézi úgy a '97es költségvetés tervezetét, mint a '97es költségvetés eddigi alakulását, illetve ha kinyitja a '98as költségvetést, akkor ezeknek az ellenkezőjét láthatja számszerűsítve . 1997ben minden eddigihez képest az egyik legmagasabb mértékben, mintegy 38 százalékkal szerepelt nagyobb költségvetési előirányzat az oktatásra fordítandó források között, és 1998ban a költségvetés a tervezett 13,5 százalékos infláció mellett mintegy 5 százalékpontos reálnövekedést tervez erre a területre. Tehát megítélésem szerint nem valósak azok a jelzők, amelyek ebben a kérdésben elhangzottak, és úgy gondolom, hogy azt, hogy ezt komoly területnek, fejlesztendő területnek ítéli a jelenlegi kormányzat , a jelenlegi országgyűlési többség, az általam elmondott két szám is igazolja, hiszen a '97es 38 százalékos többlet és a '98ra tervezett 18,2 százalékos többletráfordítás is ezt támasztja alá. Ugyanakkor teljes mértékben egyetértek Kádár Béla képviselőt ársunk azon megközelítésével, amely a privatizációs többletbevételek felhasználását szoros összefüggésbe hozta az előző években bekövetkezett gazdasági változásokkal. A mai vitában ez viszonylag csekély hangsúlyt kapott eddig, én azonban szeretném most kie melni ennek a fontosságát. Teszem ezt azért is, mert ez egy olyan parlamenti döntés eredményeképpen következett be 1996ban, hogy vagy tudottan vagy tudatlanul, de az ellenzéki képviselőtársaink igen szavazatával sikerült annak idején a parlamentnek ezt a döntést meghoznia. Ennek a döntésnek az eredményeképpen Magyarország elindult egy olyan úton, amely úton jelentős mértékben sikerült csökkenteni az ország adósságállományát. Az akkori 20 milliárd dollárhoz közeli adósságállomány mára mintegy 1213 milliárd dollár közelire csökkent. Én azt hiszem, hogy ez fényesen igazolja az akkori döntés helyességét, és egyben fényesen igazolja ezen kormánykoalíció előző két évben követett politikájának a helyességét is. Hiszen nem éltük fel egyévi vagy rövid távú érdekek kielégítésére az akkori forrásainkat. Az akkori forrástöbbletet olyan célra használtuk, ami a gazdaság egészére fejti ki a későbbiekben jótékony hatását; igaz, hogy nem néhány hónap alatt, hanem néhány év alatt. De szerencsére ez a néhány év még beleesik e bbe a kormányzati ciklusba is, és ebből következően ennek a kormányzati ciklusnak a vége felé el lehet azt mondani, hogy sikerült ezt az adósságcsökkentést, és sikerül ezzel együtt az adósságszolgálati terheknek a csökkentését is végrehajtani. Ennek - mint ahogy Kádár képviselőtársam is elmondta - nyilvánvalóan jelentős szerepe van abban, hogy az országban a gazdasági teljesítmény javult, abban is, hogy az infláció mértéke csökkenhetett az elmúlt két évben. Jóllehet itt képviselőtársaim között vita alakult ki abban, hogy vajon mennyiben tartotta, vagy mennyiben nem tartotta meg a kormány ígéreteit az infláció alakulásának mértékét illetően. Szemben Torgyán képviselőtársammal, én úgy gondolom, hogy az 199697. évre a kormány által vállalt inflációs mértékek t eljesültek. Ez kifejezésre jut nemcsak abban, hogy a statisztika kimutatja a százalékos mértékeket, hanem abban is, hogy a külföldi hitelminősítők és más gazdasági folyamatokat figyelő szervezetek megfelelően, pozitív módon ítélik meg Magyarországot e teki ntetben is, mind a jövőre, mind pedig a jelenlegi időszakra vonatkozóan.
