Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 15 (310. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BURÁNY SÁNDOR (MSZP):
1739 arányokat megnézzük, akkor viszont azt látjuk, hogy változatlanul csökken az újraelosz tás. Ha nem is az elmúlt években megszokott drasztikus mértékben, de néhány százalékponttal, az állam változatlanul folytatja a kivonulását, részint a gazdaságból, részint beavatkozását a polgárok mindennapjaiba, és az újraelosztás csökkenése mellett válto zatlan a központi költségvetés, pontosabban az államháztartás hiánya a bruttó hazai termékhez képest. Itt meg kell jegyeznem, hogy amikor a nyugdíjreformról vitatkoztunk, akkor - legalábbis részben - egyetértettünk abban, hogy a nyugdí jreform bevezetése megér többletkiadásokat, mert hosszú távon olyan előnyökkel jár, amelyért cserébe megéri rövid távon vállalni az államháztartás kiadásainak növekedését. A jövő évben úgy fogjuk változatlan szinten tartani az államháztartási hiányt a brut tó hazai termékhez képest, hogy már jelentkeznek ezek a nyugdíjreformmal összefüggő, pótlólagos költségek is. Tehát még egyszer mondom: ahelyett, hogy nőne ez a hiány a nyugdíjreform kiadásai miatt, ilyen kiadások mellett is változatlanul szinten fog marad ni. Miről van tehát szó, tisztelt képviselőtársaim? Nem többről, nem kevesebbről, hanem arról van szó, hogy megszűnt a pénzügyi szükségállapot. Arról van szó, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikája lehetővé tette, hogy a gazdasági teljesítménnyel és a gazd asági növekedéssel összhangban ezen a pénzügyi szigoron valamelyest enyhítsünk. Ezt nagyon szeretném aláhúzni, hogy a gazdaság teljesítményével és a gazdasági növekedéssel összhangban, mert éppen ez az egyik megkülönböztető jele a mi gazdaságpolitikánknak az 1994 előtti kormányok gazdaságpolitikájától. Ha megvizsgáljuk a költségvetés tervezetét, és azt, hogy ezen belül milyen prioritások vannak, az egyik számottevő növekedés a szociális kiadások növelése. Szeretném hangsúlyozni, hogy mindez változatlan pénz ügyi egyensúly mellett megy végbe, tehát a fogyasztási célú kiadások nem a pénzügyi egyensúly rovására mennek végbe. (9.20) A szociális kiadásokon belül - többen is utaltak már rá - az egyik meghatározó tétel a nyugdíjak emelése. Szeretnék emlékeztetni arr a, hogy a nyugdíjreform körüli vitákban felmerült: a jelenleg érvényes indexálási technikát változtassuk meg. Magyarán: éppen a súlyos pénzügyi kihatások miatt azt az elvet változtassuk meg, amely úgy szól, hogy a nyugdíjak növekedése követi az előző évi k eresetek növekedését. Miután mindenki, aki számolt a gazdaságpolitikában, tisztában volt azzal, hogy a két szám összevetése azt jelenti, hogy 1998ban a nyugdíjak számottevően növekedni fognak, ezért több közgazdász javasolta, hogy változtassuk meg ezt az indexálási technikát, alkalmazzunk egy másfajtát, amelynek következtében 1998ban szerényebb mértékű nyugdíjemelésekre lenne lehetőség. Nos, akkor úgy döntöttünk, hogy ezeken a törvényeken, amelyek hatályban vannak, nem változtatunk. Nem változtatjuk meg a z elszámolásnak ezt a módját, és ennek következtében jövő évben a nyugdíjak emelkedése meghaladhatja a 21 százalékot. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos nyugdíjas nyugdíjemelése meg fogja haladni a havi 3 ezer forintot. Ezen belül szeretnék kitérni az özvegy ekre, már csak azért is, mert gondolom, mindnyájan tartunk fogadóórákat. Kispesten a fogadóórámon én is gyakran találkozom azzal a problémával, hogy egyedülálló idős emberek jönnek be hozzám, akik panellakásban élnek, magas rezsiköltségek mellett, és egy n yugdíjból ezeket a rezsiköltségeket kifizetni is nehéz, nemhogy mellette még a megélhetés egyéb költségeit is megspórolni. Éppen a nyugdíjreform körüli viták kapcsán dőlt el: az özvegyi nyugdíjak radikális emelését határoztuk el, nem utolsósorban az eddigi szabályok alkalmazhatatlansága miatt, és nem utolsósorban e helyzet tarthatatlansága miatt. Ennek következtében az özvegyi nyugdíjak átlagos emelése szintén meg fogja haladni a 3 ezer forintot. Ha ezeket a számokat összevetjük, akkor azt kapjuk, hogy éppe n a legnehezebb helyzetben élő nyugdíjasok, akik egyedül élnek egy panellakásban magas rezsiköltség mellett - mondjuk, egy átlagos egyedül élő özvegy nyugdíjemelése , akár a 7 ezer forintot is meghaladja. Ezek olyan számok, amelyek úgy gondolom, érzékelhe tő
