Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 15 (310. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
1735 valamennyien emlékszünk: útlezárások, forgalomlassítás. A miniszterelnök bocsána tot kért, jött az évközbeni módosítás. Csak reménykedhetünk abban, hogy talán a választások előtt nem erőszakol keresztül olyan módosítást a kormány, ami újabb káoszhoz vezet. Nem kísérte több siker a kormány feketegazdaság elleni lépéseit sem. A nagy felh ajtással beharangozott készpénzforgalomkorlátozó lépés több ezer vállalkozó munkáját nehezítette meg. Sajnos, Magyarországon ma még nincs meg az a bizalom és biztonság, főként a kereskedelemben, hogy a szállítók eltekinthetnének az azonnal fizető ügyféltő l. (9.00) Azt már meg sem kell említenem, hogy az állami intézmények, állami megrendelők - amelyek a jó példákban elöl kellene hogy járjanak - azok, akik nem fizetnek hónapokon keresztül, ami egyegy kisvállalkozónál csődöt is jelenthet. Tisztelt Ház! A ma gyar gazdaságnak talán legtöbbet ártó lépéssorozat az átgondolatlan privatizáció volt. A Hornkormány minél gyorsabban szabadulni akart az állami tulajdontól. Egyetlen szempont vezérelte: a gyors készpénzbevétel. Ma még nehezen felbecsülhető az a kár, amit ez az elkapkodott döntéshozatal jelentett. Ez különösen igaz az energiaszektor privatizációjára. A helyes szó valószínűleg nem is a privatizáció, hiszen az új tulajdonosok többsége nem magántulajdonban lévő vállalat, hanem külföldi állami vállalat vagy ál lami és önkormányzati tulajdonban lévő vállalat. Az energiaszolgáltató vállalatok nem magántulajdonba, hanem német, francia, olasz állami tulajdonba kerültek. Igazából tehát csak tulajdonváltásról beszélhetünk. Ha tehát azt kérdezik a kormánypárti képvisel ők, miért nem örülnek a fogyasztók az energiaszektor eladásának, akkor kérdezzék meg bármelyik polgárt. Az emberek egyelőre csak annyit látnak, hogy a szolgáltatás színvonala nem változott, ugyanúgy saját erőre van szükség, ha csatlakozni akarnak egy rends zerhez, mint régen az energiaárak pedig, ha esik, ha fúj, negyedévente emelkednek, hiszen a kormány 8 százalékos nyereséget garantált a szerződésben. Az eladással tehát jól járt a kormány, hiszen a bevételből eredményt mutathatott fel, az emelkedő energiaá rakból pedig 27 milliárd forint pluszbevétel keletkezett jól jártak a tulajdonosok, hiszen a nyereség garantált, csak a fogyasztók veszítettek, akik pusztán ebben az esztendőben 38 százalékos villany- és gázáremelést viselnek majd el. Ehhez a kérdéshez tar tozik a kompenzáció ügye, tisztelt Ház. A kompenzációra a kormány januárban egy alapítványt hozott létre. Az alapítvány hosszas vita és hosszas előkészítés után talán októberben elkezd majd működni, de megkérdezhetjük, hogy addig ez a pénz hol kamatozott, addig milyen működési költségek merültek fel az alapítvány kapcsán és miért egy magánalapítványra bízta az adófizetők egymilliárd forintját a kormány. (Gyimóthy Géza: Így van!) Tisztelt Ház! A kormány 1994ben tiszta kezeket ígért, ezzel szemben a gazdaság i folyamatokat súlyos korrupciós ügyek árnyékolták be. A két legsúlyosabb ügy, amelyeknek minden szála a mai napig nem tisztázott, az olajgateként és TocsikSzokai ügyként elhíresült botrányok. Különösen ez utóbbi ügy rendítette meg a bizalmat a kormány t isztességes szándékai iránt. Azzal, hogy mind az MSZP, mind az SZDSZ tevékenysége minden kétséget kizáróan állami források megszerzésére irányult, a hatalmi befolyással való visszaélés klasszikus formája valósult meg. Tisztelt Ház! Mindezek a folyamatok az t a korábbi megállapítást támasztják alá, hogy az MSZPSZDSZkormány tevékenységének köszönhetően folytatódott az ország területi, gazdasági, társadalmi kettészakadása. A területi kettészakadás eddig is ismert volt. Ha megnézik a fejlettségi mutatókat, Kel etMagyarország hat megyéje szerepel a megyék közötti rangsorban az utolsó helyen, az első öt pedig Budapest, GyőrSopron, Vas, Fejér és Zala megyék. Vagyis a keleti országrészek kimaradtak és lemaradnak a gazdasági fejlődésben, míg az észak- és nyugatdun ántúli régió, valamint Budapest növekszik. A területi kettészakadás kompenzálására, a leszakadás csökkentésére a kormány nem tett átfogó intézkedéseket. Emlékeztetnék az autópályabotrányra. Az autópályadíjak Európá ban a
