Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 15 (310. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
1733 Tisztelt Ház! A kormány téved! Egyrészt a népességfogyás százalékos arányait tekintve Magyarország a legrosszabb helyze tű európai ország, másrészt a tendencia megfordítható. Példa rá Svédország, Spanyolország vagy Franciaország esete. Ehhez azonban családbarát adózásra, gyermeknevelési és lakáshozjutási támogatások átgondolt rendszerére volna szükség. (8.50) Ez a kormány e nnek ellenkezőjében járt élen. A Bokroscsomag tűzzelvassal irtott minden olyan költségvetési tételt, amely a családokat támogatta. Megszüntette a gyermekgondozási díjat, korlátozta a gyermekgondozási segélyt, jövedelemlimithez kötötte a családi pótlékot - tehát ezzel a családok 10 százalékánál megszüntette , ugyancsak megszüntette a várandósági pótlékot. A családok egyszeri támogatásaként betervezett intézkedéseket a kormány törölte. Ma Magyarországon az a képtelen helyzet állt elő, hogy a fiatal családo k a gyermekvállalással egyúttal a szegénységet is kénytelenek vállalni. A Tárki vizsgálata alapján a gyermekszám és a szegénység között szoros összefüggés van Magyarországon: a gyermekszám növekedésével fordítottan arányos a családok helyzete. A családok e lleni intézkedésekkel egy időben hasonló lépésekre került sor a lakásépítési támogatásoknál. Csak 1995ben egyharmadával csökkent a lakásépítkezések támogatása, megszüntették a lakásépítésnél ugyanazon gyermek után a kedvezmény igénybevételét. A kormány la káselképzeléseit jól tükrözi, hogy csökkentették a méltányolható lakásigény mértékét, ezzel csak a már elfelejteni vélt egykori szobakonyhás cselédlakások építését támogatják állami források. Az egészségügyi közállapotok az életszínvonal csökkenésével ará nyosan romlottak az elmúlt három évben. A magyar férfiak Európa legrosszabb várható élettartamával rendelkeznek: átlagosan 65 évvel. Újra emelkedik a tbcs megbetegedések száma, nőttek az érrendszeri és daganatos betegségek. A halálokoknál több mint 20 szá zalék a szívbetegség, 14 százalék az agyérbetegség aránya. Mindeközben a kormány egyik legfontosabb gondja a fogorvosi ellátás térítésmentességének megszüntetése volt. Korábban elképzelhetetlennek tűnő állapotok kezdenek kialakulni kórházaink körül is. A t arthatatlan finanszírozási helyzet miatt a kórházi beszállítók megtagadták a szállítást. A kormány a finanszírozási problémákat képtelen ötletekkel próbálja megoldani: vagy bezárja a kórházakat, az ott élők tiltakozása ellenére, vagy pedig pótcselekvésbe k ezd. Ezt tapasztalhattuk meg a látványosan indult, de kudarccal végződött kórházi ágyszámcsökkentésnél. Valószínűleg az egész átalakítás mélypontja volt, amikor a kórházi ágyszámcsökkentés megtakarítása helyett pótköltségvetésre volt szükség a kórházak fin anszírozásához. Ezek az egészségügyi problémák szoros összefüggésben vannak azzal a jövedelmi helyzettel, amit a kormány keresletszűkítő, jövedelemelvonó politikája teremtett. 1996ban az ország lakosságának 2530 százaléka - azaz 2,53 millió ember - élt létminimum alatt, és körülbelül ugyanennyi volt azoknak a száma, akik határérték körüli pénzből éltek. A társadalom többsége aközött választhat, hogy szegény vagy szerény életvitelre rendezkedik be. Tisztelt Kormánypárti Képviselők! Ezt nem pusztán az elle nzéki képviselők állítják, hanem az a szakszervezet is, amelynek képviselői ott ülnek az önök soraiban. Ennél a kérdésnél ki kell térnem a nyugdíjemelés kérdésére is. Az előttem szóló képviselő úr beszélt arról, hogy milyen jó lesz jövőre a nyugdíjasoknak. Nos, tisztelt Ház, mi azokkal a nyugdíjasszervezetekkel értünk egyet, amelyek szerint a jövő évi nyugdíjemelés nem lesz igazából reálértékben növekedés. Nem lesz, mégpedig azért, mert egy nyugdíjas háztartás kiadásaiban jóval nagyobb arányt tesz ki az éle lmiszerre és energiára költött hányad. Ez pedig azt jelenti, hogy a jövő évi áremeléseket is kalkulálva a nyugdíjasok nyugdíjemelését el fogja vinni ezeknek az összegeknek az emelkedése. A nyugdíjasok pedig nem felejtenek, jól emlékeznek még arra, amikor f élszázalékos nyugdíjemelés történt néhány éve. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: 12,5 százalék!)