Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak

1997. október 14 (309. szám) - Dr. Garai István (MSZP) - a földművelésügyi miniszterhez - "Mi a miniszter úr véleménye a földkiadó bizottságok finanszírozásának utóéletéről?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GARAI ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:

1675 hogy az adatvédelmi biztossal megállapodtunk egy e heti találkozóban, ahol ezt a kérdést és egyéb

más olyan kérdéseket, melyek az ada

tvédelemmel és a pénzügyekkel függnek össze, tisztázni fogjuk.

Úgy látom, hogy a nézetek közeledtek egymáshoz, tehát van lehetséges megoldás. Végül: a véleményem az, hogy a KATOR nem az egységes személyazonosítás felé történő

visszalépést, hanem az informá

ciós önrendelkezési jog betarthatóságát és a közigazgatási szervek

közötti kommunikáció hatékonyságát egyaránt szolgáló korszerű informatikai hálózat kiépítését

fogja jelenteni. Köszönöm szépen a figyelmet.

(Taps a kormánypártok padsoraiban.) Dr. Garai István (MSZP) - a földművelésügyi miniszterhez - "Mi a miniszter úr véleménye a földkiadó bizottságok

finanszírozásának utóéletéről?" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária)

: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Garai István ú

r, a Magyar Szocialista Párt

képviselője, kérdést kíván feltenni a földművelésügyi miniszternek:

"Mi a miniszter úr véleménye

a földkiadó bizottságok finanszírozásának utóéletéről?" címmel. Megadom a szót dr. Garai István képviselő úrnak. DR. GARAI ISTVÁN (MSZP)

: Tisztelt Elnöknő! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A már megszűnt

földkiadó bizottságok működéséről, finanszírozási ellentmondásairól már szóltam a parlamentben.

Azóta is kapok jelzéseket az önkormányzatoktól, hogy a költségv

etési visszapótlás nem fedezte az

említett bizottságok működési költségeit. A problémát az okozza, hogy az 1993. évi II. törvény szövege szerint jártak el. Nevezetesen: a

földkiadó bizottságok - és itt idézek - "működési feltételeit az önkormányzatok bizto

sítják az állami

költségvetés terhére". Az önkormányzatok a törvénynek megfelelően finanszírozták a földkiadó bizottságok

működését, többékevésbé önmérsékletre törekedve, még akkor is, ha ezt a törvény kötelezően nem

írta elő számukra. Az 1994. május 19e

i kormányrendelet utólagosan már jelentősen beszűkítette a mozgásterüket a

hektáronként felszámítható 35 forinttal és a részaránytulajdonosok után járó 250 forinttal. Ez

alkotmányossági aggályokat is felvetett, és ezt a kifogást az Alkotmánybíróság Kiskun

majsa város

beadványával kapcsolatosan meg is erősítette. Így elmondható, hogy az előző parlament és kormány

inkoherens és joghézagos jogalkotásának következményeként keletkezett különböző mértékű

forráshiány egyegy önkormányzatnál. A kérdésem az, hogy te

kintettel a kétségtelenül fennálló jogalkotási ellentmondásokra, nem

volnae mód az eredeti törvény szerint eljáró önkormányzatok esetében a földkiadó bizottságok

működésével kapcsolatosan keletkezett hiányok visszapótlására. Köszönöm szépen.

(Taps a kormá

nypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária)

: Köszönöm szépen. A kérdésre dr. Kis Zoltán fölművelésügyi minisztériumi államtitkár válaszol.

Megadom a szót. DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár

: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztel

t Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Valóban így

igaz, ahogy ön is előadta: egy nagyvonalú törvényi szabályozás egyes önkormányzatokat arra