Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 13 (308. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vit... - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - JAUERNIK ISTVÁN (MSZP):
1554 Még egy dolgot annak a szemszögéb ől, aki fizeti: elhangzott, de egyre inkább közelít ez a szabályozás, ha ezt elfogadjuk, az áfához. Tehát egyre inkább megközelíti azt a tartalmat, ami az áfatartalom mögött van, és ezen is el kell gondolkodni, hogy hosszú távon ez jóe, hogy ugyanolyan je llegű adót szedünk be két különböző adóhatóság által. És többször elhangzott már, hogy talán az Európai Unióval sem egészen konform ez a dolog, bár vannak rá példák, ahol ügyesen megfogalmazva működtetik ezt a rendszert. Én inkább arról az oldalról szeretn ék hozzászólni, aki kapja ezt az adót, az önkormányzatok részéről. Régóta ismert, tudjuk, szinte valamennyi képviselő, hogy az önkormányzatok között egy igen nagyfokú, nagy mértékű igazságtalanságot jelent a helyiadóbevétel, mert van olyan önkormányzat, a hol van ilyenre lehetőség, és van olyan önkormányzat, ahol nagyon szerény ilyen lehetőség van. Aztán ebből adódik, amikor ezeket a számokat sokszor szoktuk hallani meg mondani is, hogy ötvenhatvanszoros egy főre jutó helyi iparűzési adóbevételkülönbségek vannak. Éppen ezért a '98. évi költségvetési irányelvbe is belekerült - és reményeim szerint már a '98. évi költségvetésbe is , hogy ezt a nagyfokú igazságtalanságot próbáljuk valahogy mérsékelni. Más technikával akarjuk ezt az igazságtalanságot mérsékel ni, holott nekem meggyőződésem, hogy magában a helyiadórendeletben kellene az igazságtalanságot legalább csökkenteni, ha nem is tudjuk teljesen megszüntetni. Én úgy gondolom, ebből adódik az az általam támogatott javaslat is, hogy ne növeljük ennek az adó nak a mértékét, a bruttó összegét. Néhány év alatt megkétszereződött ebből a helyi iparűzési adóból származó önkormányzati bevétel; elhangzott, a következő évben most már nagy valószínűséggel a 100 milliárd forintot meghaladja. Főleg, ha a gazdaság fejlődi k, a GDP növekszik, akkor nemcsak az inflációval, hanem ezt meghaladó mértékben fog növekedni - ami tovább fokozza az önkormányzatok közötti differenciálódást. Én úgy gondolom, hogy ez nem egy helyes út. Tehát amikor adócsökkentésről beszélünk különböző ad ójogszabályok, a gazdaság élénkítése kapcsán, éppen ez az adómérték is lehetne olyan, amit csökkenteni kellene; és az önkormányzati bevételt más forrásból, más oldalról lehet biztosítani, hogyha nem akarunk elmozdulást, csak ezt a szintet akarjuk meghagyni , ami most például benne van a következő évi költségvetésben. Tehát éppen ezért én úgy gondolom, hogy a javaslatban az első évinél szereplő 1,5 százalékos mérték, így ahogy van, nem támogatható; éppen kisebb mértékben kellene engedni az adómértéknek a növe kedését, mint ahogy az adóalap változik. Ez az egyik része a dolognak. A másik része az, hogy az önkormányzatok szembekerülnek azzal a problémával néhány héten belül - ha a parlament folyamatosan jól dolgozik , hogy akkor a következő évre szóló helyiadór endeletüket meg kell alkotni. December 31éig meg kell hozni a módosítást, mert ha nem hozzák meg, akkor automatikusan változik az adóalapjuk; ha a mértéken nem változtatnak, akkor biztos, hogy mindenütt, minden önkormányzatnál kisebb lesz a helyiadóbevét el. Ezt nem tudják megengedni maguknak az önkormányzatok; én úgy gondolom, ha célul is tűzik ki azt, hogy ebből a jövedelmi forrásból, tehát a helyi iparűzési adóból ne legyen több bevételük, csak ez az adóterhelés maradjon, akkor is nagyon komoly számítás okat kell végezniük. Azt a számítást, amit a Pénzügyminisztériumban elvégeztek, minden önkormányzatnál el kellene végezni tételesen, minden adózóval kapcsolatban. Ehhez jelenleg nem állnak rendelkezésre az önkormányzatoknál az adatok; az APEHtől meg tudjá k kérni, de elég pontos és részletes számítást kell tenni ahhoz, hogy az adott önkormányzatnál az adózás mértékét a szándékuknak megfelelően végre tudják hajtani. Rendkívül rövid ez az idő. Ha a Magyar Közlönyben megjelenik az á ltalunk elfogadott törvény, abban az esetben nagyon rövid idő áll rendelkezésre, hogy el tudják végezni ezt a számítást. Lehet, hogy ezt még meg lehet csinálni, de egy dolgot tudok: nem tudjuk megcsinálni azt, hogy az önkormányzatok közül azokat, amelyeket ez a változás - tehát az adóalap kiszámításában végrehajtott változás - olyan mértékben érint, amit nem tudnak korrigálni az adó mértékének megemelésével... - mert itt a költségvetési irányelvben szó volt arról, hogy a különbségeket
