Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 13 (308. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vit... - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP):
1551 Mint ahogy látja, Varga képviselő úrnak mé g mindig kicsit más a véleménye, mint, mondjuk, nekem. Ez az egyik indoka annak, hogy eltartott két esztendeig. A másik indoka még természetesebb, tudniillik ahhoz, hogy egy ilyen súlyú adótörvényt módosítsunk - mert ez teljesen átstrukturálja az országot , bizony nagyon komoly modellszámításokat kell végezni. Ahogy a képviselő úr említette a számokat - hogy az élelmiszeriparban ez mennyire súlyos és hátrányos , a mostani számítások szerint 5053 százalék javulást eredményezhet az élelmiszeriparban. Viszo nt értelemszerűen lesznek olyan ágazatok - többnyire kereskedelem, szolgáltatás , ahol emelkedést okoz, feltételezve természetesen, hogy az önkormányzatok kivetik a magasabb kulcsot, magyarán: ugyanazt az adóbevételt meg szeretnék kapni. Tehát csupán ez a magyarázata annak, hogy két évig tartott, és nem az, hogy ellenzéki vagy koalíciós pártok javasolják, hiszen ezt az ügyet le kellett szimulálni. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (dr. Áder János) : Soron következik Miklós László képviselő úr, Magyar Szocial ista Párt. MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai hozzászólásokból az tűnt ki, mintha a jelen lévő képviselők - legalábbis túlnyomó többségük - támogatná az iparűzési adó tervezett változtatását. Pusztán azért szólok hozzá, h ogy azért vannak erős aggályok és kételyek, mint ahogy ezt Gaál Gyula képviselő úr az első vitanapon elmondta, aztán mások is, ma éppen Varga képviselő úr. Néhány aggályomat én is szeretném ezzel kapcsolatban elmondani, de mindenekelőtt egykét, ma már elh angzott dologra térnék vissza. (20.50) Ez azért nem jövedelemadó, Rusznák képviselő úr, ez más. A helyi adó az önkormányzati finanszírozási rendszer egyik elemeként lett kitalálva annak idején, tulajdonképpen jól. Menet közben történt ennek a törvénynek ké t olyan módosulása, amely a kormányt lépés- és cselekvési kényszerbe hozta. Az egyik ilyen módosulás az volt, hogy időközben - ha jól emlékszem, '94ben - az adóalap korrekciója történt meg úgy, hogy az alvállalkozói teljesítményt és az elábét le lehetett vonni. Ehhez igazítottuk az adómértéket - és jelentősen növelve - azzal, hogy az önkormányzatoknak ez egy lehetőség, és bizonyára differenciálni is fognak, mondjuk, az iparág jellege szerint, és nem feltétlenül a legfelső adómértéket fogják kivetni egy Rus znák képviselő úr által is említett anyagigényes ágazatban, de esetleg a felsőt vetik ki ott, ahol az adóalap korrekciójára lehetőség volt, például a kereskedelemben. Nem ez történt. Ebben meglehetősen vegyesen jártak el az önkormányzatok. A legjelentősebb adószedők bizony a felső adómértéket vetették ki - érthető módon; egy forráshiányos időszakban az önkormányzatoknak ez egy plusz lehetőség volt. Ez tehát elvezetett oda, hogy az önkormányzatok finanszírozásában igen jelentőssé vált az iparűzési adó. A nag yságrendet erre az évre 100 milliárd forint köré tesszük. Igaz, hogy ez nem egyenletesen oszlik meg, sőt, a belterületi földek után juttatott részvények, illetve az ennek megfelelő pénzkifizetések ki is élezték azt a szituációt, amit Varga képviselőtársam, de Rusznák képviselő úr is említett, hogy vannak önkormányzatok, amelyek nem egyszerűen csak a belterületi földek utáni vagyonjuttatásból jutottak igenigen jelentős egyszeri bevételhez - vagy készpénzben, vagy részvényben , hanem ráadásul ennek a folyó jövedelmeit is az átlagot messze meghaladó vagy kiemelkedő mértékben húzzák. Egy ilyen település képviselője vagyok én is; Százhalombatta is a választókerületembe tartozik. De nem elsősorban ezért szólok a dologhoz, noha ez nyilván a választókerületemet, i lletve Százhalombattát kifejezetten kedvezőtlenül érinti. Azért, mert vannak komoly elvi aggályaim a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban, még akkor is, ha persze pro és kontra, mind az eredeti, nettó árbevételen alapuló adóztatás mellett is lehet ér veket fölhozni, és a kormány által benyújtott, hozzáadottérték típusú változat mellett is. Ezek közül néhányat azért hadd említsek meg.
