Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 7 (307. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - DR. LÖVEY LÁSZLÓ GÁBOR (MSZP):
1477 százalékkal a különleges minőségű bor magyar mustfokigényét, illetőleg a minőségi bornál a 17 magyar mustfok feletti cukortartalmat. Az összes többi, tehát a c) pontban az egyéb természetes bor - ami egyébként az asztali és tájbor kategória - természetesen maradhat úgy szabályozva, ahogy ott volt. Ebben az esetben valósulna meg az a szabályozás, hogy csak bizonyos jó évjáratokban lesz majd különleges minőségű bor, és ez felel meg a nemzetközi szabályozási gyakorlatnak is. A törvény nagyon alaposan körülírja, hogy milyen módon, milyen eljárásokkal kell és lehet bort előállítani, és leírja, hogy milyen szervezet fogja ennek a törvényi szabályozásnak a betartását felügyelni. A 67. §ban szerepel, hogy alapvetően a hegyközségi sz ervezetek működnek közre ebben a munkában az OBIval, az OMMIvel együttműködve. Úgy érzem, hogy a hegyközségek nem alkalmasak arra, hogy egyedül lássák el ennek a feladatnak a nagy részét, és ezért a VPOP bevonását mindenféleké ppen indokoltnak tartom a szakigazgatás szervei közé. A korábbiakban elhangzott fogyasztóvédelmi, illetőleg adóhatósági bevonás tárgyalási alap lehet, meg kell gondolni, de a VPOP hagyományosan közreműködött a magyar bor minőségének korábbi felügyeletében is. Eljutottunk oda, hogy a bortörvényben nevesítést kapott a hegyközségi szervezet, és itt hadd térjek át a hegyközségi törvény módosítására. A hegyközségi törvény egy nagy konszenzussal elfogadott törvényünk. A hegyközségi szervezet megalakítása óta össz egyűlt tapasztalatok alapján bizonyos szabályozási részeket meg kellett változtassunk a törvényben, és ezek a törvényben - az előbb Puha Sándor képviselőtársam által elmondottak szerint - nagyon jól vannak lefektetve. Nem akarom hosszúra nyújtani a beszéde met, ezért csak arra térek rá, hogy mi az, amit nem tartok jónak a hegyközségi törvény módosításában, ez pedig az, hogy a hegyközségek terméktanácsi szerepkört kapnának. Úgy érzem, hogy ez tipikus esete az "ide nekem az oroszlánt is!" szindrómának. Ha a he gyközségek maradéktalanul meg akarnak felelni annak, amit a módosítás leír, például a módosítás 12. §ában - a hegyközségi törvény 40. §ának módosítása szerepel ebben , ami szerint a célszerű telepítés és művelés, a növényvédelem szabályozása, az ültetvé nyek rendje, a szőlőhegyeken az ingatlanok, az utak, a vízelvezető árkok állapotának, a növényvédelemnek a kézben tartása, ennek szankcionálása mind a hegyközségekre fog nehezedni, akkor már csak azért is kérdések merülnek fel a szabályozás ilyetén formába n való meghozatala eredményességében, mert mindezt a feladatot gyakorlatilag a hegybírónak kellene ellátni, és a hegybíró egy személyben volna szabályozó, szabályozást ellenőrző és szankcionáló, szankciót előterjesztő személy is. Úgy érzem, hogy itt ez túl zott feladat a hegyközségek számára. Arról nem is beszélve, hogy a hegyközségek kimondottan borvidékekre, termőhelyekre szerveződnek. A Hegyközségek Országos Tanácsa hússzor két személyből állnak, és kimondottan a borvidékek érdekeit képviselik. Nagyon fur csán nézne ki az, hogy a borvidékekről határoznák meg egyes borvidékek érdekeit más borvidékek képviselői, és mindezt vetítenék egy ország borpiacára. Az eddig kialakult gyakorlat, miszerint a Szőlő és Bor Terméktanács látja el ezeket a feladatokat, vélemé nyem szerint jól működött, és ennek a törvényi szabályozása vagy törvényi szintre való emelése volna inkább kívánatos, mint a hegyközségek ezzel a feladattal való - érzésem szerint - túlzott megterhelése. Még egyetlenegy dolgot, egy érdekességet szeretnék elmondani a törvénymódosítással kapcsolatban, ez pedig a 10. §ban van, amikor is azt mondja a törvény - egyébként véleményem szerint nagyon helyesen , hogy az felvásárló, aki egy naptári éven belül a hegyközség működési területén legalább 0,7 tonna szőlő t, és ami a lényeg, 5 hektoliter bort vásárol. (0.50) Ha most ezt egy kicsit megvizsgáljuk, akkor tulajdonképpen már az is felvásárlónak fog minősülni, aki egy borvidék borát egy család számára vásárolja meg, előre beszerezve ezzel egy egész éves borkészle tét. Ilyen formában neki is felvásárlóként kell a hegyközségnek bejelentkezni.