Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 7 (307. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
1475 Közeledve az EUcsatlakozáshoz, jó lenne a támogatások, re ndtartási ügyek, a költségvetéssel kapcsolatos szabályok vagy az adózás kérdését is egységesen ebben az ágazati törvényben szabályozni. Az uniós csatlakozási tárgyalások során az ágazattal kapcsolatban természetesen még számos kérdést meg kell oldani, ilye n például a megfelelő ültetvényterület elfogadtatása. Ehhez a következő években a minőségi bort adó ültetvények területét jelentősen növelnünk kell. A hegyközségi törvény módosításával kapcsolatban - hogy áttérjek egy másik törvénytervezetre, amit a bortör vény tervezetével párhuzamosan tárgyalunk - nagyon fontosnak tartom a szervezet anyagi megerősítését, költségvetésből származó normatív támogatások, saját bevételi források növelése, igazgatási, szolgáltatási díjakból. Enélkül ugyanis a hegyközségek nem tu dnak megfelelni az EUval 1993ban kötött eredetvédelmi megállapodásnak és a bortörvényben meghatározott feladataiknak, az információszolgáltatásnak, valamint az eredetvédelem és a származási hely igazolásának. Az eddig eltelt idő, a tapasztalatok alapján megfogalmazott változtatások közül szeretném kiemelni az alábbiakat: A tervezet a közgyűlés összehívására vonatkozóan tartalmaz könnyítéseket. A közgyűlés minden tag értesítése mellett és figyelmeztetésükkel a megjelentek számára való tekintet nélkül határ ozatképes. Sok gond volt korábban a határozatképes közgyűlések összehívásával. Mivel a hegybíró teendőinek ellátásához közigazgatási ismeretek is szükségesek, ezért a javaslat egyrészt előírja a hegybíró számára a közigazgatási alapvizsga letételét, amelye t 1999. január 1jéig kell teljesítenie. Másrészt lehetővé teszi, hogy éppen a speciális közigazgatási szakismeretek miatt kívülről is választhasson a tagság hegybírót, továbbá lehetővé teszi az úgynevezett körhegybíró alkalmazását, körhegybíróságok létesí tését is. A tervezet leszállítja a házikertszőlőbirtokos kötelező tagságának feltételéül szabott ültetvényhatárt 1500 négyzetméterről 500 négyzetméterre. Ezzel összhangban a felvásárló kötelező tagságának feltételéül is alacsonyabb felvásárlási értékeket határoz meg - 0,7 tonna, illetve 5 hektoliter bor. Régi vitát zár le a tervezet, amikor kimondja, hogy a csak szőlőtermelő gazda számára az agrárkamarai tagság nem kötelező. Több apróbb technikai módosítás mellett igen fontos, hogy a hegyközségek nemzeti t anácsa terméktanácsi szerepet kap. Ellenérvként felhozható, hogy a piac szabályozása - vagyis a terméktanácsi hatáskör - nem keverendő össze a termelés szabályozásával, vagyis a hegyközségi hatáskörrel. Azonban a vertikális szerveződés, ami az élelmiszerg azdaságban, a mezőgazdaságban talán egyedül itt teljes, indokolja, hogy a hegyközségi nemzeti tanács terméktanácsi szerepet is kapjon. Kérdés azonban, hogy a jelenlegi SzőlőBor Szövetség és Terméktanács jogilag hogyan integrálható a HNTbe. Végezetül egy kérdést fogalmaznék meg. Az államigazgatás szerveinek - VPOP, APEH, rendőrség, fogyasztóvédelem - bevonása a szükséges mértékig az ellenőrzésekbe megnyugtatóan megnyugtatóe a tervezetek alapján, és ki hogyan koordinálja ezek együttműködését. Heves megyei, borvidéki képviselőként engedjék meg, hogy elmondjam: az európai kultúra nélkülözhetetlen része a borkultúra, amely nem merül ki a bor kultúrált előállításában, élvezetében, de a művészetek örök témája is, és a jó bor a művészeteknek és a bor fogyasztóina k is örök múzsája. Ezért egy régi perzsaarab költő, Omar Chajjam gondolatával zárom mondanivalómat: "Meggyőződéssel és mértékkel inni a bort a boldog és teljes élet egyik legnagyobb titka." Képviselőtársaim! Kedves Borfogyasztók, Bortermelők! Egészségükre ! (Taps. - Dr. Kertész Zoltán: Bravó!) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
