Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 9 (295. szám) - Dr. Orosz István (MSZP) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Valóban csak bíróság dönthet a debreceni orosztanárok ügyében?" címmel - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
148 Megadom a szót dr. Orosz István képviselő úrnak. DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az orosz nyelv kötelező oktatásának eltörlése után az Antal lkormány humánus intézkedése volt a munka nélkül maradt orosztanárok átképzésének lehetővé tétele. Ennek kapcsán egy 1993ban született miniszteri biztosi tájékoztató szerint azok, akiknek egyetemi alapdiplomájuk volt, az újabb nyelvből is egyetemi végzet tséget szerezhettek, ha tanulmányaikat 1990ben, de csak főiskolai végzettséget, ha 1991ben kezdték meg. E különbségtételnek az alkalmazás tekintetében ugyan nincs jelentősége, a bérbesorolás szerint azonban igen, hiszen a közalkalmazotti törvény szerint bizonyos kategóriákba kerüléshez feltétel az egyetemi végzettség. A tájékoztatóban szereplő különbségtétel indokán magam is sokat töprengtem, de magyarázatot nem találtam, ugyanúgy, mint azok a debreceni átképzős orosztanárok sem, akik nem 1990ben, hanem 1991ben iratkoztak be levelező hallgatónak a hat féléves kurzusra. Ugyanazt a tananyagot végezték el, ugyanazokat a vizsgákat teljesítették, mint 1990ben beíratkozott társaik. Először ugyanolyan szintű diplomát is kaptak, amit azonban a képző intézmény v isszavont, a tájékoztatóra való hivatkozással főiskolai diplomává váltott át. Néhány egyetem, így a József Attila Tudományegyetem, a Janus Pannonius Tudományegyetem, a veszprémi egyetem nem a tájékoztató szerint járt el, a Kossuth Lajos Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem azonban a szerint. Ennek megfelelően az előbbiek az 1991ben beíratkozottak számára is egyetemi diplomát, az utóbbiak főiskolait állítottak ki a képzés tartalmi azonossága ellenére. Kérdezem az államtitkár urat, vane esély arra, hogy azonos végzettség minden egyetemen azonos diplomát eredményez (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , vagy a debreceni orosztanároknak csak a bíróság szolgáltathat igazságot. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr . Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre dr. Szabó Zoltán művelődési és oktatási minisztériumi államtitkár válaszol. Megadom a szót. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt K épviselő Úr! A probléma sajnos nemcsak debreceni, hanem országos jellegű, és nem sok jóval tudok biztatni. A helyzet az, hogy az átképzés 1990ben kezdődött, meglehetősen kapkodva, miként a probléma is meglehetősen akut volt. Ebben az évben még nem létezet t a később létrehozott hároméves egyszakos nyelvtanárszak. Minden tanárképző intézmény felkérést kapott arra, hogy kapcsolódjék be ebbe az átképzésbe, de az egyetemek csak egyetemi szintű, a főiskolák pedig főiskolai szintű diploma kiadására voltak jogosul tak. Ezt az anomáliát aztán átmenetileg úgy oldották fel, hogy az ötéves egyetemi végzettséggel rendelkező orosz szakos tanárokat befogadták a tudományegyetemek, szükségből egyetemi diplomát adtak ki, a főiskolák pedig az első orosz szakos diploma szintjét ől függetlenül a számukra egyedül lehetséges főiskolai diplomát. A képzés - amint ön is említette - a két intézménytípusban azonos volt, egyeztették őket. Az egységesítés 1991ben jött létre a már említett hároméves egyszakos nyelvtanári szak bevezetésével . Ekkor az orosztanárok átképzése ennek levelező formációjává vált. A nyelvtanári képzés főiskolai szintű, és ennek következtében az orosztanári átképzés egységesítése a főiskolai szinten történt meg. Az egységesítés tehát megtörtént, de visszamenőleg sajn os nem lehetett érvényes. Az orosztanárok időben tudomást szerezhettek erről a változásról, időben tudomást szerezhettek arról, hogy képzésük az első diploma szintjétől függetlenül nem lehet egyetemi diploma. A közlönyben egy számmal előbb jelent meg a sza kalapítási, szakindítási tájékoztatás, és tanulmányaik során is többször felhívták a figyelmüket erre a változásra. Kétségtelen tény, hogy a
