Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 9 (295. szám) - Dr. Győriványi Sándor (FKGP) - a belügyminiszterhez - "A lakásszövetkezetek adóztatása" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
145 Mivel számos lakásszövetkezet tagjai nagyrészt nyugdíjasok, átlag 15 ezertő l 30 ezer forint nyugellátással, amiből fizetniük kell a szövetkezet fenntartási, üzemeltetési, felújítási költségeit, így életük ellehetetlenül. Különösen súlyos az 1800 forintos havi egészségügyi hozzájárulás, amelyet évente egyszer felvett jövedelem utá n 12 hónapon keresztül kell fizetniük. Ennek az 1996. évi LXXXVI. számú törvénynek a visszavonását, illetve módosítását feltétlenül szükségesnek tartjuk, és kérjük a lakásfenntartó szövetkezetek nevében is a miniszter urat a törvénymódosítás érdekében az i ntézkedésre. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az FKGP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Akar László államtitkár úrnak. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnö k Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! A társadalombiztosításról szóló '75. évi II. törvény 10. § (3) bekezdésének c) pontja szerint a biztosítás többek között kiterjed az alapítvány, a társadalmi szervezetek, a társadalmi szervezetek szövetsége, a társasházköz össég, az egyesület, a köztestület, a közhasznú társaság, a kamara, a biztosítási önkormányzat, a gazdálkodó szerv, továbbá a helyi települési önkormányzat választott képviselőire, tisztségviselőire és a társadalmi megbízatású polgármesterre is. Így amenny iben az ön által említett konkrét esetben választott tisztségviselőről van szó, tiszteletdíj kifizetése esetén a lakásszövetkezetnek valóban meg kell fizetni a 39 százalékos mértékű tbjárulékot. Az egyént viszont nem terheli a 10 százalékos egyéni járulék fizetési kötelezettség akkor, ha nyugdíjas. Személyi jövedelemadót e jövedelme után a nyugdíjas választott tisztségviselőnek eddig is kellett fizetnie. Az 1800 forintos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége viszont csak abban a hónapban áll fen n, amikor a választott tisztségviselő részére konkrétan történik tiszteletdíjkifizetés. Tehát ha - mint azt képviselő úr interpellációjában leírja - a lakásszövetkezet a választott tisztségviselő részére a tiszteletdíjat évente egyszer fizeti ki, az 1800 forint egészségügyi hozzájárulást is csak egy hónap vonatkozásában kell megfizetni. A választott tisztségviselő még ez esetben is, ha nyugdíjas, a lakásszövetkezet által történő 39 százalékos tbjárulékfizetés alapján baleseti ellátásra szerez jogosultságo t, ha e tevékenységével összefüggésben éri baleset. Nem vitatom, hogy az új tbrendelkezések azok számára, akik korábban mentesültek a tbjárulékfizetés, a köztehervállalás alól, a korábbiakhoz képest valóban többletterhet jelentenek. Ez azonban elkerülhet etlen volt annak érdekében, hogy az arányos közteherviselés elvének érvényesítésére változzon az a helyzet, hogy a bérből, fizetésből élők, bár csak az aktív lakosság 69 százalékát teszik ki, ugyanakkor a tbjárulékfizetés 90 százalékát teljesítik. Tény, h ogy néhány vonatozásban elkerülhetetlen a '97. január 1jén hatályba lépett tbtörvénymódosítások korrekciója, de az ön által említett esetkör az előbbiekben leírtak alapján most álláspontunk szerint nem igényel változtatást. Ugyanakkor az Országgyűlés '97 . július 15én elfogadta a nyugdíjreform kapcsán a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló '97. évi LXXX. törvényt. Ezen törvény 5. §ának (2) bekezdése alapján '98. január 1jétől a t ársasházközösség választott tisztségviselőinek díjazása után a közösséget akkor terheli járulékfizetési kötelezettség, ha a díjazás eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér havi összegének 30 százalékát. Amennyiben a díjazás e nnél alacsonyabb, a választott tisztségviselő tiszteletdíja után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni. Az elmondottak alapján, amiből kiderül, hogy képviselő úr részben nem pontosan értelmezte a jelenlegi törvényi helyzetet, kérem válaszom elfo gadását. Természetesen amennyiben képviselő úr fenntartja a véleményét, akkor nyilván arra a későbbi törvénymódosítások során módja lesz, hogy a konkrét változtatási javaslatát előterjessze.