Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 7 (307. szám) - Rusznák Miklós (független) - az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterhez - "Fedezi-e a nyugdíjak emelése az energiaár növekedését?" címmel - RUSZNÁK MIKLÓS (független): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter:
1390 RUSZNÁK MIKLÓS (független) : Elnézést! Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az elmúlt napokban, hetekben már nagyon sok képviselő feltette azt a kérdést, hogy mi lesz az energiaáremeléssel és az ezzel kapcsolatos kompenzációval. Talán már a husza dik vagyok ebben a témában. Úgy gondolom, hogy a kormány még ezzel is megelőzött engem, amikor az elmúlt hetekben, hónapokban mintegy 186szor jelentette be, hogy a nyugdíjak 19 százalékkal emelkednek. Ez természetesen fontos és elsőrendű dolog, mert mint kereszténydemokrata képviselő is, úgy gondolom, a szociális igazságossághoz hozzátartozik - illetve hozzátartozna - ilyen formában, hogy mivel a villanyáram ára is közel 40 százalékkal emelkedik, ezt kellene valamikor egy szintbe hozni a nyilatkozatokkal. Egy évvel ezelőtt, az októberi energiaáremelés elhalasztására egyidejűleg döntött a kormány arról, hogy a rászorulókat kompenzálni kell az állandóan növekvő energiadíjak miatt. Az energiaszektornak a kormány által is sikeresnek tartott privatizációja után most szembe kell nézni annak hatásaival, amelyek a lakosságra nehezednek az energiaár emelésének kapcsán. Óriási volt a propaganda az energiaárkompenzáció tekintetében. Hosszú viták voltak az új energiaszektor képviselői és a kormány között: létrejöne a z alapítvány, hogyan, miképpen, milyen módon lesznek kompenzálva az arra rászorulók. Amilyen vontatott volt az előkészítés, olyan lassú, és most már látható, hogy még a mai napig is csak ígéret szintjén maradt az energiaáremelés kompenzációjának lebonyolí tása. A kormány az áremelés után nem győzte hangsúlyozni: tudatában van annak, hogy a januári áremelés a magyar családok többségének jelentős többletterhet jelent. A szándék azonban önmagában kevés. A végrehajtásban pedig eddig hiba hibát követett, a posta ládákba történő kézbesítéstől kezdve. Mintegy 60 ezerre tehető azoknak a kérdőíveknek a száma, amelyek elvileg indokolnák a rászorultságot, ám nem tartalmazzák az önkormányzatok igazolását. Végső soron sokak számára kudarccal végződik majd ez a kompenzáció , mert az áramszámlájukhoz nem kapnak támogatást. Kérdezem ezért a miniszter urat, hogy elegendő lesze a nyugdíjak emelése az energiaáremeléssel kapcsolatban. Köszönöm szépen. Várom válaszát! (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kérdésre a feladat- és hatáskörrel rendelkező dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter válaszol. DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön 40 százalékos energiaáremelésről tesz emlí tést. Már többször elmondtuk - az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi államtitkár asszony is a múlt héten napirend előtti hozzászólásban , hogy az energiahordozók áremelése az inflációs mértéken belül alakul 1997ben. Ezt azért szeretném megerősíteni, m ert itt különböző számok keringenek. Csak azt nem tudom, hogy ez a 40 százalék tulajdonképpen hogyan is jön ki. A nyugdíjak emelése és az energiaárak növekedése között egyébként nincsen közvetlen kapcsolat. Ön nagyon jól tudja, hogy az idei nyugdíjemelés é s a '98. évi nyugdíjemelés is a törvényi előírások szerint a nettó keresetnövekedés függvénye és majd 2000től kerülhet sor a fogyasztói árnövekedés részleges figyelembevételére a nyugdíjak megállapításánál, illetőleg a nyugdíjemelés mértékének a meghatáro zásánál. A jövő évre tervezett 19 százalékos nyugdíjemelés így átlagosan 5 százalékos reálértékőrzést tesz lehetővé, vagyis ennyivel haladja meg a fogyasztói árszínvonal várható növekedését, és ide kell még természetesen többletként számítani az új ö zvegyi nyugdíjrendszer által érintett időskorú személyek
