Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 7 (307. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP):
1342 intézményi formákkal, ezért sajnálattal, de tudomásul veszem, hog y az 1998. évre előirányzott változtatások közül ez kimaradt. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az előttünk lévő törvényjavaslat technikai átvezetéseket is tartalmaz a nyugdíjtörvény, a jövedéki törvény vonzataival kapcsolatosan, és kitér az adatvédelmi biztos k ezdeményezéseire is. A törvényjavaslat 1998cal tovább erősíti az adóigazgatási rendszer adminisztrációjának csökkentésére eddig megtett lépéseket. Az adózás gyakoriságát előíró értékhatárokat több mint 50 százalékkal megemeljük, emellett lehetővé válik az is, hogy több adónemtámogatás egy nyomtatványon szerepeljen. Lényegesen kisebb lesz a személyi jövedelemadó rendszerében önálló adóbevallásra kötelezettek köre azzal, hogy a munkavállaló a munkáltatón keresztül tehet eleget kötelezettségének akkor, ha cs ak a munkáltató érdekeltségi körébe tartozó kedvezményes juttatások miatt kellene önálló adóbevallást tennie. 1998tól a társadalombiztosítási szervezet illetékes intézménye adóhatósági jogkört kap, azaz ötödik hatóságként olyan eszközökhöz jut, ami a társ adalombiztosítási ellátások fedezetének behajtására kedvezőbb feltételeket biztosít. A különböző ellátórendszerekben jelentős a magánszemélyek, családok olyan támogatása, amely jövedelemfüggően kerül elbírálásra. 1998tól a támogatottnak adóbevallással egy enértékű nyilatkozattal kell a kedvezményre való jogosultságát igazolnia. Külön ki kell térni az adózás rendjéről szóló törvény azon legfontosabb változtatására, amely az elmúlt évben is és most is a figyelem homlokterében áll. Egy évvel ezelőtt az Art. s okat emlegetett 60. §a borzolta a kedélyeket leginkább. Azóta az élet igazolta a minimálisan elvárható jövedelemkategória bevezetésétől várt hatásokat. (11.40) Természetesen tavaly sem arról szólt a történet, hogy a vállalkozásoknak minden körülmények köz ött nyereséget kell kimutatniuk, de nehezen vitatható az is, hogy hosszabb távon a vállalkozónak is tevékenysége jövedelméből kell fedeznie nemcsak saját maga, de háztartása kiadásait is. Az 1996. évi szigorúbb szabályozásra vezethető vissza, hogy ez az év volt az első év, amikor a vállalkozók áltagos jövedelmezősége pozitív egyenleggel zárt. Ugyancsak 1996 volt az első év, amikor a nyereségesek átlagjövedelme meghaladta a vállalkozók által foglalkoztatott alkalmazottak kimutatott - egyébként sem túl magas - átlagkeresetét. Az APEH a 60. § (7) bekezdése előírásának megfelelően nyilatkoztatta a minimálbevételt el nem érő vállalkozókat. Az eljárás még nem fejeződött be, de az első körben is 30 százalékkal növelte a bevallott jövedelmet, több mint háromezer vál lalkozó végzett önellenőrzést, és az adóalap több mint 500 millió forinttal emelkedett. (A jegyzői széket Póda Jenő foglalja el.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az előttünk lévő törvényjavaslatnak azok a legvitatottabb pontjai, amelyek a jövedelemminimumot el nem érők esetében a 60. § (7) bekezdése szerinti eljárás feltételeit, keretrendszerét szabályozzák. Az Országgyűlés adatvédelmi biztosa joggal lépett fel abban a vonatkozásban, hogy az adózó állampolgárra vonatkozó szabályok lehető legnagyobb körét, és az érdemi vonatkozásokat teljeskörűen törvényben kell szabályozni. Lehetnek problémák az adatkezeléssel, lehetnek változtatási szükségletek a törvényjavaslatban az adózó állampolgár jogainak védelmében, de nem lenne érthető az egyéni szabadság összetévesztés e a szabadossággal, amely a valós jövedelmek feltárását gyakorlatilag lehetetlenné tenné. A vállalkozók túlnyomó többsége nem egyedül él, a vele egy háztartásban élők fogyasztásuk jelentős részét a vállalkozó jövedelméből fedezik. Ebből következően az adóz ó polgár jövedelme csak akkor becsülhető meg igazán, ha a közvetlen személyes szükségletein túl a vele egy közös háztartásban, vele egy vagyonközösségben élő családtagjai szükségletére is ki lehet - és ki is kell - térni. Nem vitás az, hogy az adóvizsgálat során - és ennek idejére korlátozva - a beszerzett információ kezelésére különösen nagy figyelmet kell fordítani.
