Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 7 (307. szám) - A közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MAGYAR BÁLINT művelődési és közoktatási miniszter:
1315 Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárto k soraiban. - Zaj, felzúdulás az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásaink végére értünk. (Zaj az ellenzék padsoraiban.) A közhasznú szervezete kről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Most soron következik a közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést T/4890. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/4890/14. és 611. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót dr. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. (Zaj az ellenzéki padsorokban.) Tisztelettel kérem figyelmüket. DR. MAGYAR BÁ LINT művelődési és közoktatási miniszter : Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Törvényjavaslat a közhasznú szervezetekről - ezt a törvényjavaslatot több mint egyéves vita előzte meg. Már tavaly nyáron a közvélemény elé tártuk az akkori tö rvényjavaslat tervezetét, s egy hosszúhosszú vita nyomán - amelyben a szakmai szervezetek, civil szervezetek képviselői, kormányzati szervek, politikai pártok képviselői és szakértői vettek részt - végül is a kormány ez év nyarának végén fogadta el a törv énytervezetet és nyújtotta be a Ház elé. A közhasznú szervezeteket a közgazdasági irodalom mintegy tercier szektorként is szokta emlegetni. Tercier szektorként abban az értelemben, hogy valahol félúton állnak állam és piac között. Ha a piactól és a piaci s zereplőktől kívánjuk megkülönböztetni őket, akkor rendszerint a nonprofit elnevezést használják, használjuk. Nonprofit - ami nem arra utal, mintha nem hoznának hasznot, hanem arra, hogy céljuk nem a haszonszerzés, hanem amennyiben hasznot szereznek, azt kö zhasznú célok érdekében közcélú tevékenységekbe forgatják vissza. Ha az államtól akarjuk elhatárolni ezeket a szervezeteket, akkor rendszerint civil szervezetként emlegetjük őket, civil szféraként jelöljük meg, mintegy különbséget téve az állami és a nem á llami szféra között. Civil szervezetek Magyarországon 194849 előtt is léteztek többezres számban: gazdakörök, iparoskörök, polgári olvasókörök, legényegyletek, egyesületek, a legkülönfélébb társadalmi szervezetek. Ezeket a szervezeteket számolta fel az ak kori hatalom drasztikus, durva módon, nemcsak a szervezeteket felszámolva, vagyonukat kisajátítva, hanem adott esetben vezetőiket üldözve, bebörtönözve. Nem véletlenül, hiszen az elmúlt néhány évtized állampárti, pártállami rendszere a polgárokat nem polgá rokként, hanem alattvalókként tételezte, és pártállam, állampárt illetve alattvaló között nem nagyon tűrt meg más szervezeteket. Amennyiben ilyen szervezeteket létrehozott, ezeket transzmissziós szíj funkcióval hozta létre azért, hogy a pártállami, állampá rti elvárások közvetlenebbül és hatékonyabban érvényesüljenek az állampolgárok - akkor alattvalók - között. A nyolcvanas évek elején, közepén lehettünk tanúi a civil szféra újjáéledésének, mintegy a rendszerváltás előkészítése egyik fontos momentumának. Ne m véletlen, hogy abban az időben a "civil kurázsi" szóösszetétel jelenik meg, mert civil szervezeteket létrehozni, civil szervezeteket kezdeményezni, azokat adott esetben működtetni, ezekhez bizony bátorság kellett, szembeszállni az akkori politikai hatalo mmal, adott esetben a legkülönbözőbb hátrányokat elszenvedni.
