Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 6 (306. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CZUCZI MIHÁLY (SZDSZ):
1290 Lévai Katalin, Birta Sándor, Kónya Lajos és a magam által jegyzett ajánlási pontokat - szíveskedjenek támogatni azzal a kiegészítéssel, hogy a foglalkoztatási bizottság kapcsolód ó módosító indítványával a bevezetés határidejét 1999. január 1jére javasolja módosítani. Tehát nem szándékozunk mézesmadzagként visszaélni vagy élni ezzel az üggyel, hanem egyszerűen azt kell belátni, hogy vannak olyan szervezetek, ahol kimondottan alulf izetett dolgozók segítik nemcsak a mi munkánkat, hanem általában a köztisztviselői szféra munkáját. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kedves Képviselőtársaim! Szeretném felhív ni a figyelmüket, hogy én pozíciómnál fogva valóban alelnök vagyok, de amikor elnökölünk, akkor az elnöklő alelnök megszólítása: elnök. Köszönöm szépen. Megadom a szót Füle István képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Remélem, az előbb is ezt mondtam... (Derültség a kormánypártok padsoraiban.) A 35össel folytatom, mert Veér Miklós kolléga a 34esnél fejezte be. Ő is említette a pénzhiány problémáját, amely bizonyos értelemben a törvény módosítását alapvetően meghatározza. Úgy tűnik, hogy a '92. évi XXIII. törvény módosításának 38. §a szintén a pénzhiányról szól, miszerint az önkormányzati képviselőtestületek 10 százalék mértékben negatív irányban is eltérhetnek az illetményalaptól. Ezzel kapcsola tosan az a fő gondom, hogy általában az önkormányzatoknál dolgozó köztisztségviselők fizetése, illetménye pénzhiány miatt így is jelentősen elmarad az egyéb területeknél - főleg a központi szerveknél - megállapított tényleges jövedelmektől. Ezért sem látom igazán indokoltnak azt, hogy 10 százalékkal negatív irányban eltérhessen az önkormányzat testülete az illetményalaptól. Másrészt úgy gondolom, hogy az egész közszolgálati törvény többek között arról szól, hogy differenciálni természetesen kell, de nem val ószínű, hogy azon az alapon, hogy mely önkormányzat képviselőtestülete éppen milyen hangulatban van, és hogyan fog dönteni az ott dolgozók illetményalapjáról. (18.50) Tulajdonképpen még itt, ebben a szakaszban beszélhetek az ajánlás 40. pontjáról, amely a törvényjavaslat 41. §át érinti. Ez szintén pénzhiányról szól. Itt ugyanis, amíg üdvözlendő az, hogy a jegyzők esetében a település lélekszámától függően komoly differencia van, ezzel együtt is a jegyzők illetményalapszorzóját elég alacsonyan állapítja m eg a törvényjavaslat. Ez ott okoz nagy problémát többek között a megyei jogú városok esetében, ahol osztályvezetők főosztályvezetői megbízásaira is sor kerül. Ebben az esetben ugyanis - az ő illetményalapszorzóikat is figyelembe véve - negatív differencia alakul ki a jegyzőkkel szemben. Tehát javaslatom pontosan arról szól, hogy ezt a differenciát próbáljuk valamilyen értelemben feloldani. Ez - mondom még egyszer - nem indokolt differencia. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megad om a szót Czuczi Mihály képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. CZUCZI MIHÁLY (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 24., 25., 26. pontjához, a közigazgatási szakvizsgához kívánok néhány szót szólni. Ugyanis tanác sadói, főtanácsadói cím közigazgatási vagy jogi szakvizsgával rendelkező köztisztviselőnek adható, és a tervezet megszünteti a szakvizsga kötelezővé tételét, illetve azt a vezetőkre korlátozza. Emellett bevezeti a szakvizsga után járó pótlékot. Ezek az új módosítások ösztönzőleg fognak hatni a szakvizsga megszerzésére. Amikor beadtuk a javaslatot, és azt támogatta a foglalkoztatási
