Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 6 (306. szám) - A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. VARGA ISTVÁN (MDF):
1283 jogforrási felhatalmazásként a nem gazdasági célú szervezetek esetleges nyilvántartásba vétele tekintetében. Emellett problémásnak látom a polgári törvényköny v 685. §a c) pontjának átgondoltság nélküli felhívását, hiszen ebben a nagyon fontos szakaszban az ismert felsoroláson túl a gazdálkodó tevékenységgel összefüggésben egyéb szervezeteket is gazdálkodó szervezeteknek ismer el. Ha tényként elfogadom, hogy bá r a jogalkotó későbbi munkáját kritizálható eszközökkel könnyíteni akarta ugyan, de alapjaiban a javaslat szellemiségét ettől függetlenül is a kereskedelmi, gazdasági célban jelölte meg, akkor a 685. § felhívása alapján a cég fogalom már minden egyéb továb bi szabályozás nélkül is felöleli a 685. § c) pontja második fordulatában felsorolt szervezeteket, tehát az államot, a helyi önkormányzatot, a költségvetési szervet, az egyesületet, a köztestületet és alapítványt. Fogalmilag az állam a cég definícióból kie sik, de a felsorolás többi tagja automatikusan bevonódik a cég fogalom alá. A jogszabályi felhatalmazást is következetlennek tartom. Ha gazdasági célú egy szervezet, akkor bejegyzést jogszabály, azaz törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet írhat elő, nem gazdasági célú szervezetek számára bejegyzést csak törvény mondhat ki. A bejegyzés alóli mentesítést pedig gazdasági cél esetében törvény és kormányrendelet engedheti meg, se e "mentesség" az alapértelmezésbeli állapot a nem gazdasági célú szervezetek nél, amelyet a javaslat első szakasza fogalmaz meg. Tisztelt Országgyűlés! A tervezet egyik lényeges módosítása szerint a társaságok jövőben ex nunc hatályú konstitutív bejegyzéssel jönnek létre. Ez a megoldás valóban ki fogja küszöbölni a visszamenőleges hatállyal együtt járó anomáliákat. A kormány szerint, idézem: "A gazdasági társaságok szinte egész Európában konstitutív ex nunc hatályú cégbejegyzéssel jönnek létre." Ez a megállapítás természetesen nem igaz, hiszen Európában ritkán találunk gazdasági tár saságokat, azokat nem cégjegyzékbe, hanem általános kereskedelmi jegyzékbe jegyzik be - de legyünk nagyvonalúak a kormánnyal szemben, és ne legyünk szőrszálhasogatók. A magyar társasági jog fejlődését leginkább meghatározó német társasági jogban a bejegyzé s a jogi személy elnyerésének feltétele. Azonban nem lehet konstitutív hatálya a bejegyzésnek a közkereseti társaság és a betéti társaság esetében. Itt az önálló és komplex jogi személyiséggel felruházott szervezet hiányában a társaság már a szerződéskötés sel létrejön. Ezért azt már csak kötelezni lehet az utólagos bejegyzésre, mely nem a jogképesség elnyerése miatt szükséges. A jogi személyiséggel rendelkező és az azzal nem rendelkező társaságok közötti fogalmi különbséget és annak következményeit a keletk ezés szabályozásánál a magyar jogban is figyelembe kellene venni. A cégjegyzékek tartalmával összefüggő változások közül kiemelkedik az a módosítás, mely szerint a jövőben a társaság a bejegyzési kérelemben csak az öt legfontosabb tevékenységi kört köteles megjelölni. A hatályos szabályozás egy rendkívül érdekes problémát vet fel ezzel kapcsolatban. (18.20) A 13/1989. igazságügyminiszteri rendelet 2. § i) pontja értelmében 1992. január 1től a cégek gazdasági tevékenységüket az úgynevezett, közismert TEÁORosztályozási rendszerbe foglalt statisztikai számjellel és az ahhoz tartozó szöveges megjelöléssel kötelesek meghatározni, és a cégjegyzék ezen TEÁORadatokat tünteti fel. A társasági törvény 21. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a társasági szerződésb en a társaság tevékenységi körét is meg kell határozni, ennek módját azonban a törvény nem írja elő. Nem törvénysértő ezért az a megoldás, ha a szerződésben a felek a tevékenységet általánosan írják elő. Szabadjon itt hivatkoznom a bírósági határozatok 198 4. évi 230. jogesetére: ennek ellentmond a hivatkozott alsóbb szintű jogszabály, amennyiben a tevékenységi kör megjelöléséhez a bejegyzési kérelemben a TEÁORkódokat írja elő.
