Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 6 (306. szám) - A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
1278 A hitelezők védelmét biztosítja a hárommillió forintra emelt minimális törzstőke, változá st jelent a tervezet szerint az üzletrészre vonatkozó szabályozás is. Az üzletrész sajátos tagsági viszonyhoz tapadó vagyoni értékű jog, amely a társaság vagyonából való aktuális részesedést jelenti a tag számára. A hatályos rendelkezések szerint az azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. A részvényekre vonatkozó szabályokhoz hasonlóan "az azonos mértékű üzletrész - azonos tagsági jogok" főszabályának megtartása mellett a tervezet bevezeti az úgynevezett elsőbbségi és ennek sajátos megval ósulását, a dolgozói üzletrészt. Az elsőbbségi üzletrész a társasági szerződésben meghatározottan, a többiekétől eltérő tagsági jogokat biztosít a tulajdonosának, amely megnyilvánulhat a szavazati jog mértékében, valamint osztalékelsőségben is. Régi ellent mondást old fel a tervezet az úgynevezett dolgozói üzletrészekre vonatkozó szabályok bevezetésével, ugyanis az állami vállalatok átalakulása és a privatizáció során a részvénytársasággá alakult társaság esetében a törvény kötelező rendelkezése miatt lehető ség volt a dolgozói részvények kibocsátására a kft.vé alakuláskor a diszpozitív rendelkezés miatt az ilyen tulajdonosi részesedésre nemigen került sor a gyakorlatban. A dolgozói üzletrész ingyenes vagy kedvezményes áron kerülhet a társasággal munkaviszony ban álló dolgozó tulajdonába. Ez az üzletrész korlátozottan forgalomképes, mert csak a társaság munkavállalóira, valamint az innen nyugállományba vonulókra ruházható át. Sajátos szabályokat tartalmaz a tervezet a munkavállaló halála vagy munkaviszonyának m egszűnése esetére. E korlátozás oka az ilyen üzletrészek kedvezményes megszerzésének lehetőségében keresendő. Egyébként a dolgozói üzletrész tulajdonosát fő szabályként ugyanolyan társasági jogok illetik meg, mint a társaság többi tagját, de nem kizárt, ho gy a társasági szerződés a dolgozói üzletrésztulajdonosaknak úgynevezett elsőbbségi üzletrészhez hasonló előnyöket biztosítson. A törvénytervezet a gyakorlati tapasztalatok alapján továbbra is fenntartja a közös tulajdonú üzletrész intézményét. Ennek ért elmében egy üzletrésznek - függetlenül annak nagyságától - több tulajdonosa is lehet. A társaságtól megválni az üzletrész átruházásával lehet. A társasági forma jellege - mármint az egyszerre személyi és vagyonegyesítés - megköveteli, hogy a jövőben is fen nmaradjon üzletrészek elidegenítése esetén annak lehetősége, hogy a társaságban a többi tag által nem kívánt személy kerüljön be. Ennek törvényi szabályozása a tervezetben több vonatkozásban pontosításra került. A tagok egymás között az üzletrészeket továb bra is szabadon átruházhatják akár visszterhesen, akár ingyenesen. Más a helyzet, ha a kívülálló harmadik személyeket kíván üzletrész eladása útján vagy más jogügylettel elidegeníteni. A társaság tagjainak a már említett érdekeinek védelmében a tervezet fe nntartja a többlépcsős elővásárlási jogot is. A hatályos rendelkezéssel ellentétben az üzletrész átruházása esetében mellékszolgáltatási kötelezettség automatikusan nem száll át az üzletrészt szerző tagra, hanem az csak akkor terheli az üzletrész megszerző jét, ha ezt ő vállalja, és a társaság ehhez hozzájárul, ugyanis a társaság az üzletrészek legfeljebb egyharmadát szerezheti meg, a tulajdonban tartása egyévi időtartamban lehetséges csak, tehát ennyiben időben is korlátozott. Már említettem, az idő rövidsé ge miatt az új szabályozás egyes vonatkozásairól tudtam csak beszélni. Bízom abban, hogy a gazdasági társaságokról, valamint a bírósági cégeljárásról szóló törvénytervezeteket a tisztelt Országgyűlés az indokolt módosításokkal, vita után elfogadja, és ezál tal a törvényi keretek elő fogják segíteni gazdaságunk további fejlődését. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
