Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 1 (305. szám) - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ):
1235 illetően lehet ezt elmondani, hanem a tartalmat illetően is elmondható, hogy nincs alapvető változtatás, mivel túlnyomó részt a mögöttes jogintézmények változását követő kisebb korrekciókról van szó az illetéktörvény módosításában. Én ezt, tisztelt Ház nagyon nagy eredménynek tartom, hiszen ez azt jelenti, hogy hosszú évek után végre eljutottunk oda, hogy mindössze az illetéktörvény úgynevezett karbantartásával kell foglalkoznunk, nem pedig alapvető módosítások, illetve az illetékkulcsok változtatása képezi a jelenlegi vita tárgyát. Álláspontom szerint a forgalm i viszonyok zavartalansága és az előrelátás szempontjából rendkívül kívánatos, hogy az adó- és illetékszabályok kiszámíthatók és stabilak legyenek. (12.00) Én nagyon örülök, tisztelt Ház, annak, hogy az illetéktörvényről végre elmondható az, hogy az elmúlt évek állandó változtatásai után úgy tűnik, fölvette a kiszámíthatóság formáját, és nagyon remélem, hogy ez nem egy átmeneti állapot csupán, hanem a jövőben ez a most előálló jó tulajdonsága hosszú távon meg is marad az illetéktörvénynek. Tisztelt Ház! Mos t rátérve egykét tartalmi kérdésre, rendkívül örülök annak például, hogy a módosítás erősíti a bűncselekmények áldozatainak a jogérvényesítési lehetőségét. A személyek életében, testi épségében vagy egészségében okozott kár megtérítése iránti igény esetén ugyanis az eddigi illetékfeljegyzési jog helyett teljes költségmentesség kedvezményét tervezi bevezetni a kormány. Ez azt jelenti, tisztelt képviselőtársaim, hogy nemcsak az illeték előzetes, hanem a teljes megfizetése alól mentesülnek a felek, függetlenü l attól, hogy mi lesz a kártérítési per végeredménye. Tisztelt Ház! Én és a Szabad Demokraták Szövetsége rendkívül fontosnak tartjuk az áldozatvédelem kérdését, a sértettek jogainak, jogérvényesítési lehetőségeinek az erősítését. Tudjuk nagyon jól, hogy a bűncselekmények sértettjei között természetszerűen túlnyomórészt természetes személyek találhatók, és a büntetőeljárás következményeként az emberek nemcsak akkor érzik azt, hogy az igazság helyreállt, hogyha megbüntették az elkövetőt, és az államnak a bünt etőigénye érvényesült, hanem ugyanilyen fontos az, hogy a sértett is hozzájusson ahhoz, hogy a kárát megtérítsék, és olyan lehetőségek álljanak rendelkezésére, amelyek érvényesítésével eljuthat erre a szintre. El kell mondani, sajnos, hogy jelenleg is a bü ntetőeljárásban a sértetti jogok mintha háttérbe szorulnának. Természetesen ezek erősítését a jelenlegi kormány célul tűzte ki, s a tanúvédelem területét illetően és a sértettvédelem területét illetően már több praktikus módosításra is sor került. De ahhoz , hogy ez a terület jogilag is európai szinten rendeződjék, ehhez tulajdonképpen a büntetőeljárásnak a kilátásba helyezett, nagy volumenű újraszabályozására van szükség. Én most nem is erről a területről szeretnék beszélni, hanem arról, hogy nagyon praktik us segítséget jelent ez a látszólag apró, de mégis nagy horderejű módosítás az illetéktörvényben, ami - újra hangsúlyozom - az illetékfeljegyzési jog helyett a teljes költségmentesség kedvezményét adja meg azoknak, akik a bűncselekmény áldozataiként, sérte ttjeiként vagy azok képviseletében kártérítést érvényesítenek. Tisztelt Ház! Ez a probléma olyannyira napirenden van, hogy maga az országgyűlési biztos is foglalkozott ezzel a kérdéssel, és a jelentésében a kormány feladatául tűzte azt, hogy a kormány kész ítse elő és terjessze be a parlamentnek az áldozatok kárenyhítését célzó törvényt. Nem tudom, hogy ennek a munkálatai hol tartanak. Én csak azért említettem meg ezt az állampolgári biztosi felhívást, mert ezzel is alá szeretném támasztani azt, hogy ez egy olyan terület, ahol sokat kell tenni az elkövetkezendő időben azért, hogy a polgártársaink igazságérzete kielégüljön, helyreálljon. Ami mármost az illetéktörvénynek egyik jellemzőjét és általában az illetékjogszabályok jellemzőjét jelenti, hogy ezeknek az illetékkel kapcsolatos rendelkezéseknek a segítségével elérhető az, hogy a polgárok olyan törekvései, amelyek bizonyos, állam által támogatott célok megvalósítását szolgálják, indirekt, azaz közvetett kedvezményt élvezzenek, magyarán, ne kelljen utánuk fiz etni legalább, hogyha az állam nem tud adni ilyen célokra forrásokat, nem tud külön forrásokat biztosítani, akkor legalább ne adóztassa meg, ne vonja el illeték formájában az államilag helyeselt célok iránti törekvéseiket. Nagyon fontosak álláspontom szeri nt ezek a közvetett eszközök.
