Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 1 (305. szám) - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. OROSZ SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. PUHA SÁNDOR, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója:
1221 (Boros László helyét a jegyzői székben dr. Kávássy Sándor foglalja el.) DR. OROSZ SÁNDOR , a mezőgazdasági bizottság előadója : Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A mezőgazdasá gi bizottság az elmúlt héten szerdán, szeptember 24én tárgyalta meg a három adótörvényt módosító T/4833. számú törvényjavaslatot, és azt általános vitára alkalmasnak találva ajánlja az Országgyűlésnek megtárgyalásra, illetőleg elfogadásra. A törvényjavasl at, amely három adótörvényt érint, különböző terjedelemben foglalkozik az agrárgazdaság kérdéseivel. Én kettőre szeretném fölhívni a figyelmüket. Az első az illetékekről szóló törvény kapcsán teendő megjegyzés. Az illetéktörvény - hasonlatosan más adótörvé nyekhez - foglalkozik a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek a kérdéseivel. Teszi, illetőleg teszik a javaslatok ezt olyan körülmények között, amikor maga a fióktelepre vonatkozó törvényjavaslat még a kormányt sem járta meg. Ez böl cs előrelátásra vall, ugyanakkor fölvet néhány kérdést, és éppen ez lenne a lényeges a mondandómban. Ez fölveti azt a kérdést, hogy már beterjesztett, illetőleg elfogadott törvények miért nem kaptak hasonló megítélést. Mire gondol a mezőgazdasági bizottság ? A mezőgazdasági bizottság arra gondol, hogy beterjesztette a kormány a termőföldről szóló törvény módosítását, és abban - nagyon helyesen - a haszonbérleti szerződések kötelező ingatlannyilvántartási bejegyzését írná elő. Úgy gondoljuk, indokolt e kötel ezettség, és teljesen természetesnek tartjuk azt is, hogy ezen kötelezettség teljesítéséért illeték nem szabad hogy terhelje az érdekelteket. Éppen ezért szeretnénk fölhívni a figyelmet arra, hogy ezen illetékmentességről valamilyen formában gondoskodni ke ll. Áttekintve magát a törvényjavaslatot, házszabályszerűen vélhetőleg csak a földtörvény kezelése kapcsán lehet ezt a dolgot rendezni, de feltétlenül együtt gondolkodást igényel a kormány képviselőivel. A másik megjegyzése a mezőgazdasági bizottságnak - é s ez tényleg rövid lesz - a helyi adókról szóló törvényhez, illetőleg annak módosításához kapcsolódik. A mezőgazdasági bizottság üdvözli, hogy a javaslat az iparűzési adó alapját az anyagköltséggel szűkíti, hiszen ez elsősorban a mezőgazdasági vállalkozáso k iparűzési adójánál jelent számukra könnyebbséget. Régi javaslata ez a szakmának, fontos, hogy most az idei adótörvénymódosítás ezt végre befogadta. Befejezésül és összegzésül megismétlem: a bizottság általános vitára ajánlja, és képviselőtársaimnak java slom, hogy a most meghallgatott véleményt is vegyék figyelembe e vita lezárása előtt. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Az önkormányzati bizottság előadója dr. Puha Sándor úr. DR. PUHA SÁNDOR , az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Három törvényt módosítunk tulajdonképpen ebben az egy törvényben. Az önkormányzati bizottságban el is hangzott, hogy mi indokolja ezt az összevont módosítást. Tul ajdonképpen az, hogy mind a három adónem az önkormányzatokra vonatkozik, és két módosítás viszonylag kis terjedelmű. Hadd kezdjem az illetékekkel: az illetéktörvényben tulajdonképpen technikai módosítások történnek, a mögöttes jogintézmények változását köv eti kisebb terjedelmű módosításban a tervezet. Ilyen például a magánnyugdíjpénztárak vagyonszerzési illetékjogának szabályozása. A másik a gépjárműadóra vonatkozó szabályozás. Ez is viszonylag kis terjedelmű, környezetvédelmi normatívákat, normákat próbál preferálni, az EUjogharmonizációt próbálja követni. Kedvezményes adóztatást biztosít azoknak a gépjárműveknek, amelyek megfelelnek az euro Ies, illetve az euro IIes normatíváknak. Ez mintegy 100 millió forintos kiesést jelent az adóbevételekben, ennek f ele az Útalapnál, fele az önkormányzatoknál jelentkezik majd.
