Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 30 (304. szám) - Az FKGP képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről történő vita, az alkotmány- és igazságügyi bizottság ATB 298/1/1997. sz. 1997. szeptember 17-én született eseti jellegű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója:
1167 hónap elteltével csatlakozhat más képviselőcsoporthoz, míg a sokat vitatott 17. § a képviselőcsoport megszűnéséről intézkedik. A megszűnés keretein belül a Házszabály 17. §a értelmében két esetet kell megkülönböztetni: eg yrészt, ha a képviselőcsoport határozatában kimondja önmaga megszüntetését, másrészt, ha 15 fő alá csökken a képviselőcsoport létszáma. A Független Kisgazdapárt megítélése szerint téves az a jogi megközelítés, miszerint az önmagát megszüntető határozatot k imondó frakció esetében a képviselőcsoport volt tagjai átülhetnének bármilyen képviselőcsoportba, ugyanis a Házszabály nem tesz különbséget első osztályú független képviselő és másodosztályú független képviselő között, nem teszi lehetővé, hogy az első oszt ályú hat hónap kivárása nélkül átülhet, a másik csoportba tartozó független képviselő viszont nem. És engedjék megjegyeznem, hogy azért nem rendelkezik részleteiben a Házszabály ilyen vonatkozásban erről a kérdésről, mert a megszűnéssel kapcsolatban tulajd onképpen egy esetre nézve kellett rendelkezni: ha halál következtében csökken le a képviselőcsoport lélekszáma 15 fő alá. Itt is annyi különbség van mindösszesen, hogy az országos vagy területi listán bekerült képviselő pótlására lehetőség van, az egyéni k épviselőjelölt pótlására nincsen lehetőség. Miután a Házszabály nem tesz különbséget a független képviselő és független képviselő kivárási ideje között, a Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy minden függetlenné vált képviselőnek ki kell várnia a hat hónapot. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Most megadom a szót Csákabonyi Balázs úrnak, az alkotmányügyi bizottság alelnökének, a bizottság előadójának, aki ugyancsak öt percben ismerteti a bizo ttság állásfoglalását és annak indokait. DR. CSÁKABONYI BALÁZS , az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés elnöke szeptember 5én megkereséssel fordult az alkotmányügyi bizottság elnöké hez, amelyben kérte, hogy a bizottság - mint a Házszabály értelmezéséért felelős bizottság - foglaljon állást a következő kérdésben: "Házszabályszerűen lehetneke a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának megszűnése, azaz nem kilépés és kizárás m iatt függetlenné vált képviselők a hat hónapos várakozási idő nélkül más képviselőcsoport tagjai?" A bizottság szeptember 10én kezdte meg a téma megvitatását, azonban ezen az ülésen érdemi döntést nem tudott hozni, mert Torgyán József képviselő úr ügyrend i javaslata alapján adatok beszerzését rendelte el. A bizottság a szükséges adatokat beszerezte. Szeptember 17én az érdemi vitát folytatta, amelynek eredményeként eseti állásfoglalást hozott. A több órán át tartó érdemi vita során gyakorlatilag mindazok a kérdések felmerültek, amelyeket a Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója bizottsági állásfoglalás elutasítási kérelmében felsorolt. A vitában a házelnöki kérdés megválaszolása kapcsán két kérdéskör bontakozott ki: egy politikai jellegű és egy jogérte lmezési vonulat. Torgyán József és a vitában felszólalási lehetőséget kapott Füzessy képviselő urak mind a politikai, mind a jogi összefüggésekkel foglalkoztak. Ugyanakkor a kormánykoalíció és az ellenzéki képviselők szinte kizárólag a Házszabály egzakt ér telmezésével kívántak eljutni a válaszhoz. A kormánykoalíció képviselői határozottan is kifejezésre juttatták, hogy nem kívánnak a vita politikai konzekvenciáival foglalkozni, ugyanis ezt kizárólag az érintett ellenzéki pártok belügyének tekintik. Többen k ifejezték azt az álláspontjukat is, hogy a kérdés megválaszolása során nem az érintett 11 képviselő párthoz tartozását, hanem frakcióhoz tartozását tekintik a vizsgálódás tárgyának. Továbbá megemlítették azt is, hogy a szabad mandátum alkotmányos elvéből a dódóan nem tartják kizártnak azt, hogy egy valamilyen párt tagjai sorába tartozó képviselő egy másik párt képviselőcsoportjának tagja legyen.
