Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 30 (304. szám) - Határozathozatal a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A társasházról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - DR. EÖRSI MÁTYÁS külügyminisztériumi államtitkár:
1162 kerüljön sor, erre aláírást gyűjtenek, majd azt fogják mondani: k érem, nem kellett csinálni semmit, minden jól van, ahogy van. Tessék mondani: ki az, aki becsapja az állampolgárokat? A második kérdés, amelyet az ellenzéki kérdések fölvetnek, szintén a manipulációval kapcsolatos. Ha az ellenzéknek az a véleménye ugyanis, hogy a népszavazás alapján nem kell a törvényen változtatni, akkor kérdem én, tisztelettel: miért nem ezt a kérdést teszik fel?! Miért nem úgy hangzik az ellenzék kérdése: egyetérte ön azzal, hogy a termőföld tulajdonáról szóló törvényi rendelkezések ne változzanak meg? Megmondom, hogy miért nem így tették föl a kérdést: mert erre a kérdésre nem özönlöttek volna az aláírások, mert nem szerepel benne az az oly csúnya, "külföldi" szó. (Dr. Pusztai Erzsébet: Nem tudja, miről beszél.) Megítélésünk szerint, am it nem lehet csinálni, az az, amit az ellenzék tervezett: hogy aláírásokat gyűjtünk valamilyen ügy eldöntésére, majd nem csinálunk semmit. De azt sem lehet csinálni, hogy aláírásokat gyűjtök, és annak alapján nemzetközi kötelezettségekkel ellentétes törvén yeket hozok. Röviden: azt nem lehet csinálni, amit az ellenzék csinál. (Derültség és taps a kormánypártok padsoraiban.) Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy egy népszavazás pusztán alkotmányos alapon nem eldönthető. Kevés, hogy a kormány kérdései al kotmányosak legyenek, az is szükséges, hogy az erkölcsileg és politikailag is helytálló legyen. Nos, nem árt az Országgyűlés és a közvélemény figyelmét felhívni arra, hogy mitől is robbant ki ez a vita a kormánykoalíció és az ellenzék között. Attól, hogy a kormány az MDF korábbi elképzelésével, a Fidesz elképzelésével és a saját programjával összhangban a parlament elé terjesztett egy megoldást, ahol azt javasolta, hogy szövetkezetek, belföldi társaságok szerezhessenek tulajdont meghatározott korlátig, és e gyben meg kívánta szigorítani a külföldiek tulajdonszerzését. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Ha, ha, ha!) (17.10) Közvéleménykutatási adatok bizonyítják, hogy a magyar állampolgárok többsége támogatja azt, hogy hazai társaságok és hazai szövetkezete k szerezhessenek földtulajdont, ugyanakkor nem támogatják azt, hogy külföldiek szerezhessenek földtulajdont. (Zaj és közbeszólások az ellenzék padsoraiból.) Az ellenzéki képviselők nem tudtak válaszolni arra a kérdésre, hogy hogyan lehet megfogalmazni a ké rdést olyan módon, hogy az állampolgárok kívánságuknak megfelelően, mindkét óhajuknak megfelelően igennel tudjanak szavazni. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) Tisztelt Országgyűlés! Az ország lakossága akaratának megfelelő kérdés az, amit a kormány megf ogalmazott. (Közbeszólások az ellenzék padsoraiból: Nem igaz!) Orbán Viktor pártelnök képviselő úr a vitában elmondta, hogy Magyarország 2002 körül az Európai Unió tagja lehet. Mint mondta, akkor természetesen új megoldást kell találni a föld védelmére. Na most, persze kérdéses, hogy ha valami négyöt év múlva már természetes Orbán Viktor számára, akkor az ma mitől annyira rendkívül elfogadhatatlan. (Zaj.) De a kérdés persze az, hogy akkor ez miért nem szerepel az ellenzék által gyűjtött aláírási íven. Miér t nem mondják meg ők is az aláíróknak, hogy négyöt év elteltével az európai uniós tagság küszöbén erről a kérdésről szavazni kell. Arra utal mindez, tisztelt képviselőtársaim, hogy e tekintetben is a kormány által föltett kérdés az, ami valódi választási lehetőséget biztosít az ország lakosai számára. (Folyamatos zaj.) Egyetlen érvet hangoztat az ellenzék, többen úgy fogalmaztak, hogy színvallást kérnek a kormánytól, mégpedig azt, hogy a kormány miért nem mondja meg a választóknak azt, hogy a magyar társa ságoknak lehet külföldi tulajdonosuk. Kifogásolja ezt az az ellenzék, amely, amikor kormányon volt, akkor ezt maga elintézte persze, vagy az az ellenzék, amely ezt javasolta megoldani. Azonban, tisztelt Országgyűlés, amiről az ellenzék itt beszél, az jogil ag egyszerűen értelmetlen, ugyanis sem a magyar jog, sem másmilyen jog közvetett tulajdont egyszerűen nem ismer. (Dr. Orbán Viktor: Ez nem igaz!) Tulajdonos az, akinek a tulajdonjogát a telekkönyvbe bevezették, és a kormány á ltal beterjesztett javaslat alapján csak magyar társaság, csak magyar szövetkezet vagy csak
