Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 30 (304. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1093 százalékos volt. Ez az arány a költségv etési javaslat szerint jövőre 42,5 százalékra csökken. A központosítás szintje 1998ban '97hez képest is mintegy 2 százalékponttal mérséklődik. Természetesen egyetértek azzal, hogy középtávon a központosítás további csökkentése a cél, hiszen ez elengedhet etlen a versenyképesség további erősítéséhez, illetve a jelentős fejlesztési elmaradások pótlásához. A jövedelemközpontosítás szerkezetét tekintve vannak azonosságok és eltérések az Európai Unió országaihoz viszonyítva. Nálunk különösen magas a társadalomb iztosítási járulékok szerepe, míg például a nyereségadó viszonylagosan kevésbé jelentős bevételi forrás, azért is, mert igen alacsony, 18 százalékos általános adókulcsot alkalmazunk. Kedvezőnek tekinthető a közvetett forgalmi, fogyasztási adó kiemelt jelen tősége, ami megfelel a nemzetközi tendenciáknak. A vállalkozások jövedelmi helyzete, a működő adórendszer hatásait is figyelembe véve, lényegesen javult az elmúlt néhány évben. A vállalkozások felhalmozási célú saját forrásai, vagyis az adózás utá ni nyereség és az amortizáció együttes összege 1994ben még csak a bruttó hazai termék, a GDP 6 százalékát érték el, míg 1997re 14 százalékot, '98ra 1516 százalékot tesznek ki. Szeretném aláhúzni, itt nem elvont makromutatókról, hanem a mikroszférában v égbe ment változásokat összegző adatokról van szó. Természetesen e számok átlagokat fejeznek ki, és nem alkalmasak a szóródások érzékeltetésére. A szóródást illetően azonban megnyugtatásul szeretném aláhúzni, hogy a bemutatott javuló tendencia a kis- és kö zépvállalkozások esetében is érvényesül. A jövedelemközpontosítás 1998as mérséklődésében a vámpótlék leépítése, a vámok nemzetközi elkötelezettségeken alapuló csökkentése és néhány más, speciális bevételi forrás szűkülése játssza a fő szerepet. Így jövőre a költségvetési törvényjavaslat keretei között az adórendszer, illetve a járulékrendszer fő kulcsainál a stabilitás fenntartása volt előirányozható. A stabilitás mellett szólnak a legfontosabb adótörvények közelmúltban végrehajtott újrafogalmazásai és ter mészetesen az adózók kívánságai is. A stabilitás fenntartására irányuló alapvető törekvések mellett a javasolt változtatások száma most sem kevés. Ezek azonban meghatározóan csak az Országgyűlés törvényalkotási programjában szereplő, más tárgyú, de az adót örvényeket is érintő jogalkotáshoz kapcsolódnak, illetőleg a külső és belső jogharmonizációból adódó kisebb kiigazításokból állnak. (10.40) (Boros László helyét a jegyzői székben dr. Kávássy Sándor foglalja el.) Tisztelt Ház! Az adótörvényekre vonatkozó mó dosítási javaslatok összhangban állnak azokkal a korábbi években kitűzött adópolitikai célokkal, amelyek a vállalkozások adózási feltételeinek könnyítésére és egyszerűsítésére, a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott térségek fejlesztésének adózás i eszközökkel történő támogatására irányulnak. A személyi jövedelemadó törvény módosításának kidolgozásánál leglényegesebb szempont volt a nyugdíjreformból adódó, az Országgyűlés által külön határozatban is rögzített elvárások figyelembevétele. Az 1998. év a nyugdíjreform induló éve, ezért az egész társadalom számításokat végez a hosszú távú döntések megalapozásához. Ehhez az állampolgárok jövedelmeinek adórendszeri kezelése nemcsak rövid, hanem hosszú távon is előrelátást igényel. Minderre tekintettel már induláskor biztosítani indokolt, hogy a nyugdíjcélú felhalmozás ne viseljen azonos adóterhet a fogyasztási célú jövedelmekkel, és ezzel elkerülhetővé váljon a kettős, a járulék befizetésekor és a későbbi nyugdíj kifizetésekor való adóztatás. A törvényjavas lat szerint 1998tól változatlan adótábla mellett a 7 százalékos nyugdíjjárulék 25 százaléka levonható lesz az adóból, és havi 3600ról 4000 forintra növekszik az adójóváírás. Ezen intézkedések első hatására változatlan jövedelem mellett a bérből és fizeté sből élőknél lényegében havi 100 ezer forint keresetig 34 százalékkal nő a borítékban maradó nettó összeg, havi 100120 ezer fölötti jövedelemnél pedig hozzávetőlegesen nem lesz változás. Természetesen az adózás változásainak bemutatott első hatását a kés őbbiekben módosítja a jövedelmek növekedése, ami -
