Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 30 (304. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP):
1083 A duplázódó adóalap mellett a fizetendő társasági adó összege 37 százalékkal nőtt, így az adóterhelés átlaga 13,2 százalékra, nagyon normális szintre csökkent. Az adókedvezmények döntő részét külf öldi vállalkozók vették igénybe, de a kiemelt térségekben üzembe helyezett beruházások utáni induló adókedvezmény összege is elérte az 510 millió forintot. A tulajdoni összetétel szerint vizsgált adóterhelésből és az alacsony összegben visszaforgatott oszt alékból az a következtetés is levonható, hogy az adókedvezmények elsősorban nem a felhalmozást preferálják, hanem magát a működőtőkebehozatalt. A gazdálkodó szervezetek mérleg szerinti eredménye, tehát az adó és osztalék kifizetése utáni nyereség több év óta először mutat szerény pozitív egyenleget. A társasági adóbevallásokból a vagyoni szerkezet is lekövethető. 1996 végén a külföldi tulajdon részaránya 30,6 százalék, ami a nemzeti vagyon egészére vetítve legfeljebb 15 százalékos, de inkább 101215 száza lékos külföldi tulajdonrészt eredményez. Nem igaz tehát az az állítás, mely szerint a külföldi részesedés ma már minden területen uralkodó lenne. A vállalkozások növekvő eszközértékéből jellemzően a gépek, berendezések állománya nőtt. A finanszírozási forr ások között a külső források aránya emelkedett, de sajnálatos módon a hiteleken belül a tartós finanszírozást jelentő hosszú lejáratú hitelek aránya nem nőtt, továbbra is az éven belüli hitelezés a jellemző. A gazdaság lényegesen kisebb súlyú, de talán nem kevésbé fontos területe az egyéni vállalkozók köre. A jövedelemadó rendszerében adózó vállalkozások összes árbevétele megközelíti az 1000 milliárd forintot. Tény, hogy a nyilvántartott egyéni vállalkozók száma 70 ezer fővel csökkent. Az is igaz azonban, h ogy a működő szervezetek, működő vállalkozások száma több mint 10 százalékkal nőtt. Az ellentmondás oka az, hogy az úgynevezett alvó, kimutatható tevékenységet nem folytató vállalkozások száma, részben az APEH következetes fellépése nyomán, százezerrel csö kkent. A vállalkozások jövedelmezősége 1996ban először pozitív, amit növel még az átalányadózók jelentősen megugró jövedelme is. Ugyancsak 1996 az első év, amikor a nyereséges vállalkozók átlagjövedelme meghaladta a vállalkozók által foglalkoztatottak egy ébként sem magas átlagbérét. Az adózási fegyelem ezzel együtt nem javult. Az adóbevallások alapján az is megállapítható, hogy mennyi az a készletérték, amit beszerzésként, így költségként kimutattak, de sem készletértéknövekedésként, sem árbevételként nem jelent meg. Ezen számítási mód alapján megállapítható, hogy a nyereségeseknél minimális ez a készlethiány, míg a veszteséget kimutató vállalkozásoknál, különösen a kereskedelemben és a mezőgazdaságban, jelentősen nőtt, összesen mintegy 77 milliárd forint, mely összeg áfa- és szjavonzatával mint kieső bevétellel kell számolnunk. A jövedelmezőség kedvező irányú változása, szemben a társasági adó alanyaival, az egyéni vállalkozóknál nem eredményezte a költségvetési kapcsolatok kedvezőbb alakulásá t. Az egyéni vállalkozásoknál az adóbevételek több mint kétharmadát kitevő általános forgalmi adóban a nettó kötelezettség 30 százalékkal, 13 milliárdról 10 milliárd forintra csökkent, s a korábban említett jövedelemnövekedés ellenére is a személyi jövedel emadó kötelezettség 3,5 forintról 2,8 milliárd forintra mérséklődött. Ezzel ellentétesen a támogatási igény kétszeresére emelkedett, és megközelítette a 4 milliárd forintot. Az előzőek következtében a félmillió egyéni vállalkozó befizetéseinek és támogatás ának összesített egyenlege az 1995. évi 15 milliárdról 1996ra 40 százalékkal, 9 milliárd forintra csökkent. Messze nem igaz tehát, hogy az egyéni vállalkozók adórendszeri terhelése nőtt volna, sőt. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Összességében a gazdaságban a z élénkülés egyértelmű, de ágazatonként erősen differenciált. Az elért eredmények a gazdaságpolitika és a vállalkozók közös sikerei, de a hiányosságok - a lassú szerkezetátalakítás, az adórendszer kedvezményeinek túlzott egyirányúsága, az adózási fegyelem megfogható lazaságai - további intézkedéseket indokolnak.
