Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 9 (295. szám) - A társasházról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
108 szól amellett, hogy különösen ilyen nag y, soklakásos épületeknél bizony a közös képviselő feladatainak ellátásához szakmai kvalifikációra is szükség van. A megfelelő szakmai felkészültséget ott követeli meg a törvény, azokban az esetekben, ahol a házkezelést üzleti alapon, hivatásszerűen űzik, más esetekben marad a társasházakban a közös képviselő. A harmadik kérdés, amiben szintén változott az álláspontunk, ez a társasházi szövetség, amelyet a jogalkotó eredetileg olyan köztestületnek szánt, amely vállalni tudja a társasházak működésével kapcso latos közfeladatok ellátását, és ezzel lehetőséget teremt arra, hogy a vitás ügyek elrendezésének, elintézésének módja ne elsődlegesen a bíróságon, peres úton történjen. A közvélemény és a szakmai közvélemény álláspontja az volt e tekintetben, hogy ne tegy ük kötelezővé, új köztestületet ne állítson fel a törvény. Ha az ötven lakásnál nagyobb társasházak szükségét látják annak, hogy létrehozzanak egy érdekképviseleti szervezetet, akkor ennek nyilvánvalóan nem lesz akadálya. Ezt követően néhány pontban szere tnék, tisztelt Ház, most már azokra az elemekre koncentrálni, amelyek a törvényjavaslat tartalmát jelentik és meghatározzák. Elsőként: a törvényjavaslat módosítja a döntéshozatal rendjét a társasházakban - ez egy akut probléma , és az alapító okiratban sz abályozza az egyhangúságot igénylő kérdéseket. Ezen keresztül lehetővé válik a vízdíjakhoz való hozzájárulás mértékének a tulajdoni hányadtól eltérő belső szabályozása. Ily módon elősegíthetjük, hogy megszűnjön az évek óta sok tízezer ember életét megkeser ítő méltánytalan hozzájárulási szabály, és a valódi fogyasztáshoz legyen igazítható a költségviselés. A második témakör, amely új elemet tartalmaz, tisztelt képviselőtársaim - és tulajdonképpen úgy is fogalmazhatom, hogy a törvényjavaslat legtöbb vitát kiv áltó részeiről van szó , a padlásterek, pincék és más fölöslegessé vált helyiségek elidegenítése vagy emeletráépítés engedélyezése. A mai szabályozás szinte megbénítja a közösségeket, mert egyhangú határozathozatalt ír elő. A beterjesztett javaslat két le hetőséget biztosít a közösségek számára: az első, hogy a tulajdonostársak az alapító okiratban előre felhatalmazhatják a közgyűlést, hogy kétharmados többségű határozatával dönthessen a közös tulajdon részleges megszüntetéséről vagy elidegenítéséről - és i tt a kisebbség számára bírósági jogorvoslatot biztosít a törvényjavaslat. A másik lehetőség arra az esetre szól, ha a tulajdonostársak nem tudják elérni, hogy az alapító okirat megadja a felhatalmazást az elidegenítésre; itt általános jelleggel tartalmaz a javaslat egy olyan megoldást, hogy a többségi határozat alapján a bíróságtól lehessen kérni a közös tulajdon részleges megszüntetését. (12.30) A harmadik elem, amelyet szeretnék kiemelni: a határozatképtelenség esetére szóló problémák megoldása. Negyedik : a közös képviselők kötelezettségeinek meghatározása. Ötödik: a közös költségek megfizetéséért való felelősség érvényesítése, az ehhez kapcsolódó jelzálog létesítésének biztosítása a közgyűlés számára - és ezzel válik lehetségessé az, hogy a közműköltsége k tekintetében az elektromos és gázművekkel szemben fennálló egyetemes felelősséget felváltsa egy más elv, és ezzel a méltánytalan eljárások megszűnjenek a találomra kiemelt és éppen a kötelezettséget teljesítő tulajdonostársak ellen. A hatodik új elem a t ársasházakban való együttélés szabályainak, a lakhatás nyugalmának, biztonságának az érdekeit szolgálja. A javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy indokolt esetben - a bent lakó szükségtelen zavarása nélkül - a közös képviselő bejuthasson a lakásba az ele ngedhetetlen javítások elvégeztetése céljából. Végezetül: megoldást kíván nyújtani arra az igen széles körben jelzett problémára, hogy a privatizált társasházak alapító okirataiban keletkező hibák korrekciójára adjon lehetőséget a törvény, ne csak a bírósá gi út maradjon meg.
