Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 9 (295. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP):
103 társaságba, amely földdel rendelkezik, illetve törvény által lehetősége van a földvásárláshoz, pontosan ők fogják azt a technológiai váltást megtenni, amely valóban a magyar falun élő emberek tízezreit, esetleg százezreit teszi feleslegessé. Tehát történik egy olyan technológiai fejlesztés... (Dr. Orosz István: És ez rossz? Menjünk vissza a múlt századba!) , amelynek következtében sokkal kevesebb ember élhet meg a mezőgazdaságból, mint amennyit az AntallBoross kormány mezőgazdasággal kapcsolatos tö rvénykezései lehetővé tennének. (Dr. Orosz István: Ez nem igaz! Őrület!) Nem arról van szó, hogy a magyar állampolgárok, a magyar nép nem tonnákban és literekben gondolkodik, csak - ezt is Nacsa Jánosnak üzenem - egy mezőgazdaság nem attól fejlett, hogy há ny számosállat van egy hektárra vetítve, hogy hány tonna a termésátlag, hanem attól fejlett, hogy milyen versenyképesen dolgozik, hogy egy adott világgazdasági, agrárgazdasági helyzetben nyereségesen tude termelni, családokat el tudnake tartani a tevéken ység által, vagy pedig, mint a régi időben történt, állami támogatásokkal újra és újra szanálnak olyan nagyüzemeket, amelyek egyébként kiváló terméseredményeket értek el, csak éppen azon egy fillér haszon nem volt. Azt hiszem, hogy a mezőgazdasági termelés csökkenése, amit ön úgy gondol, hogy az előző kormány hibája, az egyben egy piaci válságnak a következménye, a KGST megszűnésének a következménye és a hazai fogyasztás csökkenésének a következménye. Ha ez nem így lenne, akkor 1994 óta nagyon komoly fejlőd ésnek kellett volna történnie, például az ön által említett állatállománynak, mondjuk, a sertésállománynak újra 10 millió darabra kellett volna növekednie. Most éppen az augusztusi állatszámlálás bizonyítja azt, hogy ezen a téren semmiféle előrelépés nem t örtént, ugyanis a vágósertésállomány kevesebb, mint 1994 márciusában volt - tessék a KSH legutóbbi jelentését megnézni! A mezőgazdasági termelés a piacgazdaságban a keresletkínálat függvényében alakul, ha van kereslet, és ez a kereslet fizetőképes, akkor nő az állatállomány, ha versenyképes a termelés, kellő hatékonysággal történik az, akkor a külföldi piacok is megnyílnak számunkra, tehát a kettőt ne keverjük össze. De térjünk vissza a törvényre! Ez a törvényjavaslat már az indoklásában, az 1. § indoklás ában óriási ellentmondást fogalmaz meg, miután azt állítja a törvényjavaslat előterjesztése, hogy ez a paragrafus a spekulációs célú földvásárlást teljes mértékben kizárja. (12.00) Nem ismétlem meg, mert elmondták előttem többen meggyőzően és egyértelműen : nem zárja ki a spekulációs célú földvásárlást. A Magyar Demokrata Néppártnak ezen túlmenően az is fontos, hogy természetesen ne csak a külföldiek spekulációjáról beszéljünk, magyar természetes személyek, magyar gazdasági társaságok ugyanolyan spekulációs célú földvásárlást megvalósíthatnak, amennyiben ezt a törvényjavaslatot a parlament elfogadja. Mi tehát nem teszünk különbséget külföldi és belföldi között, mi egészen mást hangsúlyozunk. Azt mondjuk, hogy amikor politikai csatározások tárgya lesz a termő föld, talán az Országgyűlésnek jobban kellene koncentrálnia arra, hogy ezzel a törvénnyel kiknek az érdekeit szolgálja, és valóban azok érdekeit szolgáljae, akiket a különböző politikai szlogenekben ilyen céllal megjelölünk. Ú gy gondoljuk, hogy ez a törvény nem szolgálja a mezőgazdaságból főhivatásszerűen főfoglalkozást végző családi vállalkozásokat, egyéni vállalkozókat és a termelőszövetkezeti tagok érdekeit. A termelőszövetkezetekkel és tagjaikkal kapcsolatban a kormány elős zeretettel hivatkozik arra, hogy lám, most teljesíti azt az ígéretét, amit 1994ben a választási hadjárat során tett, majd kormányprogram része is lett, vagyis újra helyzetbe hozza a termelőszövetkezeteket. Úgy gondoljuk, hogy ezzel újra helyzetbe hozza a termelőszövetkezetek szűk menedzsmentjét, azokat, akik valóban egy ilyen gazdasági társaságot uralnak és működtetnek, és legkevésbé hozza helyzetbe a termelőszövetkezet tagjait. A termelőszövetkezet tagjait a kormány ma is helyzetbe hozhatná azzal, ha péld ául a földvásárlásukat támogatná akár hosszú lejáratú hitellel, akár közvetlen állami támogatással.
