Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 29 (303. szám) - A társasházról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - PANCZA ISTVÁN (FKGP):
1007 technikai jellegű változások elősegítik a társasházak zavartalanabb működését, néhány tartalmi kibővítés célja és értelme azonban nem egészen világos és egyé rtelmű. Ezen túlmenően több ellentmondás és tartalmi meghatározatlanság is előfordul az anyagban. A most előterjesztett törvényjavaslat sem szakított azzal a gyakorlattal, hogy egyes lényeges kérdések szabályozását, amelyekkel kapcsolatosan a javaslat tárg yalásakor alig állnak rendelkezésre információk, alacsonyabb szintre utalja. Ez esetben a közös képviseletről és a közös képviselőkről való rendelkezés jut erre a sorsra. A közös képviselő személye a társtulajdonosok számára igen fontos kérdés, mert a műkö désben és gazdálkodásban igen jelentős szerepe van. Az utalásokból arra lehet következtetni, hogy valamilyen szelekció és korlátozás fog érvényesülni, ami csorbítani és korlátozni fogja a társtulajdonosok választási és döntési lehetőségeit. Kissé szembeötlő, hogy a törvényjavaslat bevezetője szerint a törvény "a megváltozott politikai és gazdasági viszonyokhoz igazodó, korszerű szabályozás érdekében" vált szükségessé. Ez a megfogalmazás, bár a valóságban tényleg így van, eléggé érdekes törvénykezé si stratégiát tükröz. Ebből legalább két ellentmondás következik. Egyrészt azt is kivehetjük belőle, hogy a törvény és a törvényalkotás eddig nem adekvát másrészt pedig, ami még komolyabb kérdés, hogy a politikaigazdasági viszonyok megváltozása talán nem törvényes és szabályozott módon ment végbe. Az előterjesztésben nem kap megfelelő hangsúlyt, hogy a társasház egy speciális közös tulajdon, amelyben jellegzetes és döntő súllyal a közös használat, valamint az ezt szolgáló közös üzemelés és fenntartás a meg határozó. Más a helyzet, ha a társasház nagyobb részében nem lakás célú különtulajdonokat foglal magában, és a funkcionálás célja is eltérő, főleg vállalkozási jellegű térség. A társasházban a tulajdonjog közvetlen jogosult a különtulajdont mind pedig a kö zös tulajdont illetően nemcsak kizárólag a társtulajdonos, továbbá a bérletek és szolgáltatások felhasználása is az ő rendelkezési körébe tartozik. (Sic!) Ezt a jogot semmilyen körülmények között nem lehet megsérteni. Mindehhez képest a társasház szervezet ei technikai jellegűek, amelyeknek a vagyonjog lényegét érintően nincsenek döntési jogai. A társasházhoz a működéshez szükséges ingóságok - pénz, értékpapír stb. - is tartoznak, és ezek tulajdonformájáról is célszerű rendelkezni, vagy a teljesség kedvéért megemlíteni ezeket. A társasház fogalmát csak olyan épületekre volna célszerű értelmezni, amelyekben a lakás céljára épített helyiségek vannak túlsúlyban. Az irodaházakra, kereskedelmi stb. célú épületekre való kiterjesztés komoly bonyodalmakat fog okozni az egyéb szabályozási területeken. A 2. § (1) bekezdése egy statikus szabályozást ad, tehát a 3. § (2) bekezdésére és a 18. §ra való hivatkozás szükségtelen. A 2. § (2) bekezdésében és a 3. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak ellentmondásban vannak egymás sal, illetve az utóbbiak nem pontos meghatározásokat tartalmaznak. A valóságban a tulajdoni hányadok arányában a közösen használt épületrészek és más dolgok is az egyes tulajdonostársak tulajdonában vannak. A különtulajdon és a közösen használt részek elid egenítésének és megterhelésének joga is az egyes tulajdonostársakat illeti, vagyis a társasház szervei a közösen használt dolgok felett sem, vagy csak igen korlátozott mértékben gyakorolhatnak tulajdonosi jogokat. A javaslat szövege a társasház és annak sz ervei részéről a közös tulajdon felett megszorítás nélküli tulajdonjoggyakorlást mond, ami téves, vagy ha ez a cél, akkor helytelen és időszerűtlen. Az elidegenítéshez tehát valamennyi tulajdonostárs teljes egyetértése szükséges, ami eléggé nyilvánvaló, h iszen ha a közös tulajdon egy része értékesítésre kerül, a tulajdoni hányad értéke csökken. Speciális és kevésbé ellentmondásos eset, ha a befolyt bevételt teljes egészében közös tulajdon létesítésére fordítják. A társasház csak a jogkörébe utalt üzemelési , fenntartási feladatokkal összefüggésben járhat el önállóan. A társasháznak nincs tulajdona, ami a kvázi szuverenitást is megkérdőjelezi. Az egyszemélyben történő társasházalapításnak - 5. § (2) bekezdése - nincs értelme és logikája. Más helyeken a törvé nyjavaslat sem képes kezelni ezt a formát.
