Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 29 (303. szám) - A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Áder János): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Áder János):
1005 sem lehe t elhelyezni, erre ők azt mondták, hogy akkor pedig ezután nem tűrik azt, hogy közúti jelzések legyenek elhelyezhetők az egyébként erre alkalmas hordozókon. Ezt a helyzetet kívánja feloldani a módosítás azzal, hogy azt mondja, hogy a közúti jelzések téríté smentes elhelyezését az épület, építmény, villany, telefon- és egyéb oszlop tulajdonosa tűrni köteles. Ez így rendben is van, csak egyetlenegy probléma van ezzel a javaslattal: hogy úgy mondja ki ezt a tűrési kötelezettséget, hogy egyetlenegy feltételt se m tesz hozzá. Teljesen világos, hogy nagyon fontos az, hogy a közúti jelzések láthatósága megfelelő legyen, biztosítható legyen, a forgalomban résztvevők érdeke ezt megköveteli, és az is világos, hogy törvényi erőre kell emelni ezt a tűrési kötelezettséget ahhoz, hogy itt ne legyen fennakadás. Azonban azt gondolom, helyesebb lenne ezt egy olyan megszorító mondattal kiegészíteni, hogy az illető reklámhordozó oszlop, építmény, villanyvezeték stb. tulajdonosa, amennyiben nincsen más műszaki megoldás, tűrni köt eles a közúti jelzések elhelyezését. Azért gondolom ezt fontosnak, mert mégiscsak fontos az, hogy ne lehessen gátlástalanul kényszeríteni egyébként az ezen hordozók tulajdonosait arra, hogy mindent eltűrjenek. Nyilvánvaló, hogy különben is akkor indokolt e zeknek az igénybevétele, ha valóban nincs arra más műszaki megoldás, hogy elhelyezzék a közúti jelzéseket. Itt a tulajdonosi érdekek védelme talán megkövetel annyi pontosítást, hogy hozzátegyük: akkor kell tűrni a hordozók tulajdonosainak ezt a közútijelzé selhelyezést, hogyha valóban nincsen erre más műszaki megoldás. Tehát azt szeretném, hogyha az előterjesztő vagy a kormány képviselője ennek a megszorításnak az ügyében nyilatkozna - ez csak egy apróság , hogy a véleményüket, az álláspontjukat természete sen elmondják. Tehát azt gondolom, ez fontos lenne, de úgy tűnik, hogy erre most nincs mód, ezt sajnálom. Köszönöm a szót, elnök úr. ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportját, hogy kíváne valaki hozzászólni. Ba uer Tamás képviselő úrnak adom meg a szót. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Elnök Úr! Elnézést, én nem hozzászólni kívánok, hanem egy ügyrendi javaslatot szeretnék tenni, ugyanis úgy tudom, hogy a Házszabálynak az az előírása, hogy az előterjesztő jelenléte nélkü l nem tárgyalunk javaslatokat. Ez talán a kivételes eljárásra is érvényes, bár ebben nem vagyok egészen biztos. Én ezt korábban is mondtam volna, de feltételeztem, hogy elnök úr azért tekint el ettől a körülménytől, hogy Kósa Lajos képviselőtársunk - ha má r itt van - elmondhassa az előre bejelentett hozzászólását. De minthogy ezen túl vagyunk, és több írásban bejelentett hozzászólás nincs, azt javaslom elnök úrnak, hogy szakítsa most meg ennek a javaslatnak a tárgyalását, és talán akkor folytassuk, amikor a z előterjesztők is jelen vannak, és választ tudnak adni Kósa képviselőtársunk kérdésére. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Képviselő Úr! Az ügyrendi javaslatot nem áll módomban elfogadni. A Házszabály világosan rendelkezik arról, hogy az el őterjesztő távollétében mely esetekben kell az ön által javasolt intézkedést megtenni: akkor, ha a kormány az előterjesztő. Most nem a kormány az előterjesztő, erre az esetre a Házszabálynak ez a rendelkezése nem vonatkozik, tehát a 45. § ezt a kérdést, bá r lehet, hogy ellentmondásosan, de rendezi. Tehát szigorúbb kötelmeket ír elő a kormány tagjai számára, ha ők az előterjesztők, mint a képviselők vagy a bizottságok előterjesztői számára. Tehát egyébként az SZDSZ képviselőcsoportja nem kíván hozzászólni a vitában? (Bauer Tamás: Nem.)
