Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 29 (303. szám) - A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
1001 Erre a törvényt ervezetre a Független Kisgazdapárt azt mondja, hogy előkészítetlenül került be a parlamentbe, tudniillik nem látjuk, hogy milyen mértékű a vagyon, milyen értékű az a vagyon, amelyet a társadalmi szervezetek e törvényjavaslat alapján majdan hatályába lépve megkaphatnának. A társadalmi szervezetek gazdasági tevékenységet nem folytatnak. Vajon ahhoz az ingatlanrészhez, amelyet megkapnak tulajdonul vagy teljes ingatlanként, lesze annyi fedezetük, hogy ennek az ingatlannak legfeljebb az állagmegóvó munkáit is e l tudnák végezni? Megítélésünk szerint ezt a mérhetetlen - talán 200300 milliárd forint értékű - vagyont nem szabad tulajdonba adni, ezt legfeljebb hasznosítani lehet, és az állam viselje annak a költségeit, ha valóban az a társadalmi szervezet hasznos te vékenységet fejt ki az állampolgárok vagy az állam érdekében. Az ingatlanok értékét nyilvánvalóan az is nagyban befolyásolja, ha vidéken vagy esetleg egy városban, vagy a fővárosban található. Nyilvánvalóan továbbra is maradhat a Kincstári Vagyoni Igazgató ság kezelésében vagy irányítása alatt ez a vagyonrész, semmivel sem hátráltatná a társadalmi szervezeteket. A társadalmi szervezeteknek a köre, megnevezése sem szerepel sem a törvény rendelkező részében, sem pedig indokolásában. Tudniillik a törvény indoko lási része utal arra, hogy el kell adni ezt az ingatlanvagyont, mert a fenntartása tetemes költség, és vagyoncsökkenéssel jár. Nem biztos, hogy ha ez az ingatlan, illetve ez az ingatlanrész az állami tulajdonból kikerül, akkor valóban a vagyoncsökkenés nem következik be a társadalmi tulajdon tulajdonában, illetve használatában. A következő a gondunk ezzel a törvénnyel: bizottság vagy pedig társadalmi szervezetek egy összessége fogja elbírálni, hogy kik milyen mértékben vagy pályázat útján hogyan juthatnak t ulajdonhoz. Nem engedheti meg a parlament azt, hogy a társadalmi bizottságot vagy szervezetet meg ne nevezze, kik lesznek a tagjai, kikből áll ez, és merre viszi a tulajdonrendezés mikéntjét és formáját. Lényegében azt látjuk benne, hogy szabad prédává vál ik az a tulajdon, amelyet ma a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezel. A másik dolog: ha ezek a társadalmi szervezetek a jelenleg meglévő vagyont ma tulajdonba kapják, a későbbiek során, a társadalmi fejlődés során létrejövő új szervezetek milyen vagyonhoz ju tnak? Mert nyilvánvalóan őket is meg fogja illetni a tevékenységükhöz szükséges mértékű ingatlan. Hiányzik a törvényjavaslatból, hogy mit nevezünk szükségesnek egy tevékenység folytatásához; folyamatose ez a tevékenység; ezt ki fogja elbírálni - vajon az a bizottság, amelyről pillanatnyilag a törvénytervezetben nem is olvashatunk és nem is tudunk róla? Megítélésünk szerint ilyen formában tulajdonba adni milliárdos vagyonokat, ez a nemzeti vagyonnak az elherdálását és szétszórását jelentené. Ha belenézünk a z indokolás további részébe, az alkalmazási kört és hatályát tekintve, kérem szépen, annyira nem sürgős, hogy ezt a nemzeti vagyont minden kontroll nélkül tulajdonba kelljen adni. A törvény utal arra, hogy a jogosult szervezet tulajdonába kell adni azt az ingatlant, ha a szervezet elhelyezését szolgálja, és a tevékenységéhez szükséges mértékűnél nem nagyobb. Ki fogja meghatározni ezt a tevékenységet? Hol használnak jelenleg a társadalmi szervezetek a tevékenységet meghaladó tulajdoni hányadot vagy használat i jogot? Mihez kötődik ez a tevékenység? Taglétszámhoz? Települések számához? Vagy a tevékenység milyen formájához? Ezért mondjuk, hogy ez a törvény eléggé hiányos ahhoz, hogy ilyen mértékű nemzeti vagyon áramoljon ki a kincstár kezéből. Ez így megfoghatat lan, és úgy ítéljük meg, hogy ez a törvény alapjaiban is elhibázott. Speciális rendelkezést is tartalmaz az előterjesztés. Aki ellenértékért vásárolta meg az ingatlant, az ellen nincs is kifogása a Kisgazdapártnak, vagy ha saját maga kerete terhére épített e meg ezeket az ingatlanokat, akkor a felépítése után lehetett volna tulajdonjogilag is rendezni. A tulajdonba adás következtében nyilván lesznek közös tulajdonok. A közös tulajdonnal kapcsolatban sem lehet kifogást emelni, csupán a használati jog tekintet ében kell azért egy bizonyos keretet szabni, hogy a
