Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 9 (295. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. NACSA JÁNOS (MSZP):
101 Szólni kellett arról, hogy körülbelül ebben az időszakban a mezőgazdaságban visszaszorult mintegy egymillió ember. Társadalmi feszültség ala kult ki. Kisebb termelési értékkel nagyobb tömeget nem tud ellátni és eltartani ez a gazdasági ágazat. Miért készült és hogyan készült ez a tervezet, és hogyan készült ez az 1994es földtörvénycsomag, azt hűen tükrözi, ez természetesen az akkori viszony te rméke. Ha most, amikor a T/4749. számú törvényjavaslat kapcsán a termőföldről szóló '94. évi LV. törvény módosítása kapcsán tárgyalunk, úgy tesszük fel a kérdést, hogy megérette a feltétele annak, hogy egy vadonatúj földtörvényt készítsünk, akkor erre az a válaszom, hogy nem érett meg ennek a társadalmi, politikai és gazdasági feltétele; arra, hogy megváltozotte az a viszonyrendszer, amely '94ben a mezőgazdaság visszaesése kapcsán létrejött, megváltozotte az a gazdasági rendszer, amely ezt a termelésvi sszaesést, az ottani szociális foglalkoztatást jellemzi, azt mondom: igen, megváltozott. Ma egy fejlődő agrárgazdaságról beszélhetünk, és azt nem lehet elvitatni a jelenlegi koalíciós pártoktól, hogy ennek feltételeit megteremtették, és ez a fejlesztő vagy fejlesztendő agrárgazdaság, amit társadalommodernizációs eszközként is tekinthetünk, megköveteli, hogy részterületeken minden olyan törvényt módosítani kell, ami nem segíti a fejlődést. Ha ebből az aspektusból közelítünk, akkor azt mondjuk, hogy a földtör vény módosítása elengedhetetlen és elodázhatatlan. Ha szabad, fölolvasom a '97. június 28án, választmányunk által elfogadott nyilatkozatot. Pontosan érzékelteti azt, hogy ekkor még nincs aláírásgyűjtés, népszavazáskezdeményezés, és hogy ekkor a Szocialis ta Párt választmánya hogyan foglalkozott ezzel a dologgal. "A Magyar Szocialista Párt kategorikusan visszautasít minden olyan vádat, amely szerint olyan földtörvényt kíván elfogadni, amely akárcsak a legkisebb mértékben is lehetővé tenné külföldiek földtul ajdonszerzését. (Glattfelder Béla: Az előbb ismertétek be!) A mezőgazdaság fejlesztésének időszakában a tőkebeáramlást akadályozó diszkriminatív és a nemzetközi normákat figyelembe nem vevő földtörvény módosítása nem várhat tovább. (Közbeszólások az ellenz éki padsorokból.) A Magyar Szocialista Párt választási programjában fontosnak tartotta annak kimondását, hogy a magyar állampolgárok gazdálkodás céljára csoportosan is szerezhetnek földtulajdont. A kormányprogramban vállaltuk, hogy lehetővé tesszük a tulaj donszerzést a jogi személyek számára is. Azok a politikai erők, amelyek előidézték a mezőgazdasági termelés drasztikus visszaesését, lehetővé tették a külföldiek földtulajdonhoz jutását és a zsebszerződések elterjedését, a kormány földtörvénymódosítási sz ándékát arra akarják felhasználni, hogy zavart keltsenek belföldön és az európai integráció időszakában külföldi partnereinkben egyaránt. A választmány támogatja a kormány szándékát, amellyel lehetővé kívánja tenni belföldi jogi személyek földvásárlását. T ámogat minden olyan jogi megoldást, amely kizárja, hogy külföldi személyek földtulajdont szerezhessenek Magyarországon. Támogatja, hogy a földvásárlás szakmai végzettséghez kötődjön, hogy a helyben élők az önkormányzatokon keresztül döntési jogot kapjanak annak eldöntéséhez, hogy mely jogi személy földvásárlását engedélyezik az adott térségben és melyiket nem. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Többek között!) (11.50) A Magyar Szocialista Párt meg van győződve arról, hogy a nemzet érdekét nem azok szol gálják, akik a vidék ellehetetlenítését idézték elő, még ha nemzeti színű szalagokkal feldíszített karókkal is tették mindezt, nem azok szolgálják, akik akadályozzák a mezőgazdaság fejlesztését. A kormány a nemzeti agrárkerekasztaltárgyalásokon megerősíte tteknek megfelelően kíván eljárni, a földtörvény módosítását is ennek szellemében terjeszti az Országgyűlés elé. A politikai erő feladata, hogy a parlament által elfogadott törvény a lehető legjobban szolgálja a nemzet érdekeit. Készek vagyunk támogatni mi nden olyan indítványt, amely a jogi garanciákat fokozza, de meggyőződésünk, hogy a jelenleg érvényes törvényt módosítani kell." Előttem jó néhány ellenzéki képviselőtársam már szólt. Nem lehet azt mondani, hogy egységes a véleményük, hiszen egészen más a v iszonyuk egyeseknek ahhoz, hogy hogyan jött létre 1994ig a
