Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 8 (292. szám) - Dr. Pusztai Erzsébet (MDNP) - a miniszterelnökhöz - "Vagyonelemek cseréjének oka" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. EÖRSI MÁTYÁS külügyminisztériumi államtitkár:
960 Nem ez történik, tisztelt miniszter asszony! Soroza tosan, a garanciavállalástól az alaptőkeemelésig közpénzekből hozták meg a döntéseket. Ebbe a sorba tartozik a vagyonelemek cseréje is, amikor egy magánbankban közpénzekből vagyonelemeket cserélnek, és senki nem tudja, hogy pontosan és hosszú távon ennek mi lesz a következménye. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Viszontválasz illeti meg a miniszter asszonyt. Megadom a szót. DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter : Folytatnám tehát a választ, majd kiegészítve az időközben föl merült kérdéssel is: tehát olyan ingatlanok vannak a felajánlott portfolióban, amit egyébként olyan közfeladatok ellátására is fel lehet használni, amit például évek óta nem tudott az állam megoldani - a kamarai elhelyezésekre és hasonlókra. Hogy a vagyone lemek értékarányos cseréje garantálható legyen, ezért írta elő a kormány, hogy ezt nemzetközi audittal kell igazolni. Ilyen hasonló célra egyébként volt már példa, hiszen az elmúlt években legalább két olyan tranzakció zajlott már le, ahol társaságok egymá s közti értékarányos cseréje zajlott le. Jogos kérdés, hogy miért nem államosít a bank, vagy miért nem államosít az állam, és miért nem szerez tulajdonrészt a bankban. Történtek erre kísérletek, de a tulajdonosok ellenére természetesen ezt nem lehet megten ni. Az eredeti kormányhatározat egy ilyen javaslattal élt. Az állam akkor szerezhet tulajdont egy olyan bankban, ahol egyébként nem tulajdonos, ha a többi tulajdonostárs ehhez hozzájárult. Ezt a hozzájárulást nem sikerült megszerezni. Köszönöm. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt rátérnénk az interpellációkra, engedjék meg, hogy rövid bejelentésre megadjam a szót Eörsi Mátyás külügyminisztériumi politikai államtitkárnak. (Közbeszólások: Halljuk!) DR. EÖRSI MÁTYÁS külügy minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tudom, hogy szokatlan ebben az időpontban a kormány részéről szót kérni, mégis bízom abban, hogy olyan rendkívüli eseményt tudok bejelenteni, amelynek időzítését a parlamentben egyet len párt sem fogja kifogásolni. (14.50) Ebben a parlamentben igen gyakran esett már utalás történelmi pillanatokra. Úgy ítélem meg, hogy most valóban egy történelmi bejelentést tehetek: Madridban a NATOcsúcson végre felszállt a füst, annyi év munkája után a NATO legmagasabb szinten meghozta döntését, és bejelentették, hogy Magyarországot - Csehország és Lengyelország társaságában - meghívták a csatlakozási tárgyalásra. (Kitörő taps. - Közbekiáltások: Éljen!) A NATO ezzel a döntésével Magyarország hétéves erőfeszítését honorálta, hiszen az első szabadon választott parlament kormánya volt az, amely hivatalosan a magyar külpolitika célkitűzéseként megfogalmazta a NATOcsatlakozást - megjegyzem, az összes parlamenti párt támogatásával , majd a szocialistasza baddemokrata koalíció folytatta a megkezdett munkát és vitte sikerre ezeket az erőfeszítéseket. Úgy ítélem meg, hogy ebben a pillanatban köszönet illeti a magyarországi kormányokat azért a munkáért, amelyet az ügyért folytattak; köszönet illeti a parlament i pártokat, hiszen nagyon sok vita volt közöttünk a dolgok mikéntjéről, hogyanjáról, de abban a kérdésben, hogy be akarunk lépni a NATOba, semmilyen vita nem volt a parlamenti pártok között. Köszönet illeti a nemzetközi közösséget, amely megértette és hon orálta Magyarország erőfeszítéseit. Végezetül és mindenekelőtt köszönet illeti az egész magyar népet, amely az átalakulás terheit elsősorban viseli, és amely a mindenkori magyar politika mögött áll abban, hogy integrációs célkitűzéseink sikeresek legyenek. És reményeimet szeretném kifejezni, hogy a magyar nép is sikernek érzi a mai napi eseményeket.
