Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 8 (292. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
894 D R. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hetek híradásaiban nagyon sokszor hallottunk arról, hogy az ország különböző pontjain folyik a gyomnövények, jelentősen pedig a parlagfű irtása. Ez a jel enség évek óta tervezett jelenség, soha nem tudott átütő erőt elérni. Miről is van szó? A parlagfű az a gyomnövény, amely a legtöbb felső légúti allergiás megbetegedést okozza, és nagyon sokaknak az a véleménye, hogy ha egy fillért befektetünk a parlagfű i rtásába, akkor legalább egy forint haszon jelentkezik a gyógyszerkiadás oldalán. Sajnos, ez a megállapítás nem teljesen igaz. Ez akkor válik majd igazzá, ha egy meghatározott mértéket elér a parlagfű kiirtása, ugyanis egyegy lakókörnyezetben történt kiirt ás nem mentesíti a virágportól az ott élő és allergiában szenvedő, sajnos, nagyon nagy számú polgártársunkat. Örvendetes volt az, hogy a kormányzat segítségére sietett anyagilag is azoknak a csoportoknak, pályázó testületeknek, egyesü leteknek, amelyek vállalkoztak egyegy környezetben a parlagfű irtására. Fölmerült persze az a gondolat, hogy az egész akciót valamiképpen össze kellene rendezni, kellene egy miniszteri biztos, vagy akár egy kormánybiztos, aki felelős ezért. Ezt a gondolat ot az illetékesek elvetették, mondván, hogy a fölülről jött nagy akciók nem érik el a céljukat, erre az elmúlt 40 évben rengeteg példa volt. Ez igaz. Ugyanakkor az az államszervezési elv, amely azt mondja, hogy alulról kell építkezni, és a felsőbbségnek cs ak akkor kell beavatkozni, ha alulról nem megy a dolog, ez nagyon fontos elv, a kereszténydemokrácia egyik alapelve. Ebben az esetben azt hiszem, hogy alulról is kell kezdeményezni, és ez megtörtént, ezt támogatni kell, ez is megtörtént; de van néhány fela dat, például az, hogy az akció lehetőleg az egész országra kiterjedjen, amit jobban kellene elősegíteni. Pár évvel ezelőtt, amikor én kezdeményeztem még azt, hogy ilyen akciók legyenek, akkor egy olyan környezetvédelmi megfontolás volt, hogy: jaj, a geneti kai állományban micsoda változások történnek! Ez nagyon fontos, a genetikai állomány megvédése az egész élővilágban, de legalább olyan fontos a beteg embertársaink megvédése egy elszaporodott gyomtól. Kedves Képviselőtársaim! Ez a mai hozzászólásom nem a s zokásos konfrontatív hozzászólás. Nem azon próbálok keresgetni, hogy milyen hibát követett el ezen a téren a kormány, mert azt hiszem, hogy itt most nem erről van szó. Ugyanakkor házszabályszerű a problémának az idehozása, mert sajnos - és lehetne itt kics it olcsón élcelődni , a rendkívüli az, hogy egy ilyenfajta hozzászólást meg lehet tenni. Nem ez a lényeg - és talán nem is annyira rendkívüli , hanem inkább arról van szó, hogy bátorítani kell most, még a virágba borulás előtt; ma reggel is, ahogy idejöt tem, az út szélén rengeteg parlagfüvet láttam, amit érdemes lenne még a hátralévő néhány napon kiirtani. Ugyanakkor engedjenek meg egyegy gondolatot még, kicsit oldalvágásként: gyomnövényjelenséggel sok mindenütt lehet találkozni. Például ott, amikor egy parlament azon gondolkodik, hogy leváltsa a köztársasági elnököt, a köztársasági elnök pedig azon, hogy föloszlassa a parlamentet - hogy egy szomszéd országra utaljak. Ez egy gyomos gondolat, amely rossz helyre vezet; legalább annyira, mint amikor egy Egés zségbiztosítási Önkormányzat megvádoltatik a Népjóléti Minisztérium által, hogy törvénytelen lépéseket tesz, és erre nem úgy válaszol, hogy rendbe teszi a törvénytelen lépéseket, hanem úgy, hogy a népjóléti miniszter is törvényt sértett. Azt gondolom, hogy az írisz nem gyomnövény, de ha kukoricaföld közepén van, akkor kigyomlálják. Ha nem nyeri meg a szépségversenyt, akkor lehet, hogy a rózsa, lehet, hogy a szegfű sokkal szebb növény a bírálóbizottság számára, és ezért föllépni, támadásokat indítani, azt hi szem, nem lehet. Minden növénynek megvan a maga helye. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) (8.40)