Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 1 (290. szám) - A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvé... - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP):
851 Elnök Úr! Köszönöm a szót, és hogy meghallgattak. Köszönöm képvise lőtársaim figyelmét. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Latorcai János képviselő úrnak, és azért jelzem képviselőtársaimnak, hogy elmúlt éjfél, és egy részletes vitában talán egy kicsit nagyobb mértéktartá ssal lehet kezelni az időt. Latorcai János képviselő úré a szó, KDNP. DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Asszony! A kora hajnali időpontra való tekintettel igyekszem nagyon koncentrált lenni, és a Ház iránti tiszteletemet is kifejezni, kimondottan operatív és konstruktív jelleggel szeretnék néhány, általunk beadott kapcsolódó módosító javaslatot megvilágítani. Ezek elsősorban az állam tulajdonában maradó vállalkozói vagyon szűkítését érintik r észben, mindazt, amit képviselőtársaim már elmondtak, tehát ezt már nem akarom ismételni. (0.10) Részben pedig ezt a bizonyos vagyonjuttatási lehetőséget a privatizációs tanácsadás céljára létrehozott cégek számára, amelyet a 4. § tartalmaz a törvényjavasl atban. Az első pont szerint majd a mellékletet fogom érinteni. Most egészen röviden a saját egyéni véleményemet mondanám el az aranyrészvénnyel kapcsolatban. Úgy érzem, az aranyrészvénynek ez a fajta megfogalmazása, hogy a szavazatelsőbbséghez fűződő részv énynek ilyen típusú definiálása, ami ebben a törvényjavaslatban is történt, ez egy vétó jellegű definiálás. És ez az eddigi privatizációs gyakorlatok szempontjait is alapul véve nem volt sikeres. Csak utalni szeretnék arra, hogy az 1115/1995.(XI. 29.) korm ányhatározat lényegében kénytelen volt ennek - pontosan az energetikai szektor privatizációja tekintetében - levonni a konzekvenciáit, amikor is az ÁPV Rt.nek az addig megadott osztalék- és fejlesztéspolitika vonatkozásában biztosított jogát egyeztetési j oggá - mondhatnánk úgy - degradálta, vagyis valamilyen formában egy olyan egyeztetési mechanizmus előírását követelte meg, ami nehezen teljesíthető. Úgy gondolom, e fontos kérdésben az államnak akkor sem lennének érvényesíthető jogosítványai, ha az aranyré szvényhez kapcsolódó ezen előírásokat az alapító okiratok tartalmaznák, márpedig az eddigi privatizációs gyakorlatban sajnálatos módon nagyon sok esetben ezek alapvetően kimaradtak. Itt csak arra utalnék, hogy többek között az Állami Számvevőszék jelentése tartalmazza ezt a Dunamenti Hőerőmű vonatkozásában, amikor is pontosan ezen jogosítványoknak nem találták nyomát a szerződésben való rögzítésben. Azt hiszem, ilyen feltételek között utólag visszanyúlva, amikor a 8. § előírja, hogy ilyenkor a közgyűlésben már háromnegyedes többséget kell majd biztosítani, nagyon kétlem, hogy ennek valamilyen formában, közgyűlési jogosítványok gyakorlása szempontjából, a többségi jogosítványt birtoklók szempontjából sikeres lenne a keresztülvihetősége. Rátérnék tulajdonképpe n a második részre, a mellékletre. A mellékletben egy régebbi javaslatunkat vettük újra elő, amelyet tisztelettel megfontolásra javasolunk a kormányzatnak és kormánypárti képviselőtársaimnak; ez pedig egy nemzeti energetikai társaság kereteinek a megteremt ése. Kósa képviselőtársam elmondta, hogy a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság, az Országos Villamos Távvezeték Részvénytársaság és a Paksi Atomerőmű esetében 100 százalék állami tulajdonlást, tehát tartós állami tulajdon biztosítását javasolta. Én mért éktartóbb voltam; figyelembe véve azokat a törvényi feltételeket, amelyek ma ezt a privatizációs lehetőséget szabályozzák, úgy
