Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 16 (284. szám) - A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SEBŐK JÁNOS (MSZP):
81 rendszert kitisztázzuk, már esetleg ar ra gyanakodtam, hogy arra játszanak, hogy tényleg ilyen arány alakulhat ki jövőre, és akkor majd a köztársasági elnök eldönti azt, hogy melyik listavezetőt kéri föl, mivel 1 százalék különbség van a két párt között. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy durvább p éldát mondok. Ha Magyarországon valamikor fasisztaízű párt kapná meg a választók többségét, bár remélem, hogy ilyen soha Magyarországon elő nem fordulhatna, vagy nem fordul elő, akkor sem lenne joga a köztársasági elnöknek ezt a választók akaratát felülviz sgálni, hanem köteles lenne kinevezni vagy felkérni annak a pártnak, az első helyezett pártnak a listavezetőjét. Nos hát, tisztelt képviselőtársaim, ez az én dilemmám. És tudom, amikor beadtam módosító javaslat megváltoztatására, ez is csak a probléma egy felületi kezelése. Mert nem tudom pontosan megmondani, hogy mi lenne ez, ami véglegesen elfogadható lenne. De én bízom abban, hogy az alkotmányügyi bizottságban azért tudomásom szerint nagyon jó képzettségű jogászok vannak, és segítenek ennek a problémának a megoldásában. Mert én állítom, gondolják át, hogy ez probléma, és probléma lesz mindaddig, amíg ez nem nyer megoldást. A következő a XVI. fejezettel kapcsolatos. Salamon képviselőtársam elmondotta, bár ott elhangzott az alkotmányügyi bizottság ülésén, h ogy a kormány ezt is vizsgálja, és esetleg visszavonja. Én azonban nem vontam vissza az oda beadott módosító javaslatot. Kérem, gondolkodjanak el, mert ennek a javaslatnak az elfogadása közelebb vinne ahhoz, hogy Magyarországon kialakuljon az a politikai m orál adta gyakorlat, hogy nemcsak alkotmánysértés esetén köteles a miniszter fölállni, hanem mint Nyugaton számtalanszor előfordult, és számtalan példát tudnék önöknek mondani, hogy egy, az adott területen történő nagyobb botrány esetén a miniszter fölállt , és senki nem próbálta visszatartani, senki nem vállalt helyette politikai felelősséget. Végezetül a 36. ponthoz. Ez egyébként a 23. ponthoz tartozott, amit az előbb elmondottam. A 36. ponthoz tartozik ez a bizonyos választójog elvesztése. (21.10) Nos, cs ak azért térek ki rá, mert kaptam egy furcsa választ, azt, hogy ez azért került átemelésre, mert az alkotmány ezt tartalmazza. Tény és való, az alkotmány a képviselőknél tartalmazza. Azonban, ha mi tudjuk azt, hogy ez hibás, akkor vajon most, amikor az alk otmány módosításáról szó van, nem kellett volnae ezt is javítani, vagy pedig a hibás passzust átvinni egy másik törvénybe. Mert ugyanis tudomásul kell venni, hogy a választhatóság és a választójog alapjog. Tessék megnézni, vagy először tessék mondani neke m olyan törvényt, ami alapján el lehet egy magyar állampolgártól venni a választójogot! Úgy hiszem, olyan nincs, mert holnap az Alkotmánybíróság megsemmisítené, ugyanis az alkotmány szerint az alapjogokat csak korlátozni lehet. Ez pontosan fölsorolja minda zokat az alapjogokat, amiket a kivételes helyzetekben - tehát rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet esetén - korlátozni lehet, de vannak olyan alapjogok, amelyeket ekkor sem lehet korlátozni. Igaz, kaptam egy másikat is, pontosabban egy másikr a való hivatkozást is, a 70. § (3) bekezdését illetően. A szöveget olvasom, hogy tudjam ezután magyarázni: "nincs választójoga annak, aki a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt, illetőleg aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ít élet hatálya alatt áll, továbbá aki jogerős szabadságvesztés büntetését, vagy aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti gyógykezelését tölti". Elfogadhatnám azt - pedig állítom, hogy ez csak egy korlátozása a választójognak , hogy elveszti a vála sztójogát. Azonban fölteszem a kérdést most: vajon a választójog elvesztése miatt kelle az államtitkárnak - mert itt végeredményben államtitkárról van szó - lemondani - de ha jól emlékszem, ez bent van az új alkotmánymódosításban is, tehát a miniszterre i s vonatkozna , vagy pedig azért, mert börtönbüntetés hatálya alatt áll? Vagy azért kelle a miniszternek elveszíteni a beosztását, mert a választójogát elvesztette azáltal, hogy gyógyintézeti kezelés alatt áll? Tessék most eldönteni: melyik miatt vesztett e el? Gondolom, az utóbbi miatt, amit mondottam.
