Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 1 (290. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
800 elemzések bemutatják - az utóbbi rendelkezések következtében különösen az élet elleni és más erőszakos bűncselekmények tekintetében enyhült a bírósági gyakorlat. Éppen ennek ellensúlyozására a törvényjavaslat az enyhítő rendelkezések alkalmazhatóságára vonatkozó szabályok módosításával a már említett bűncselekményi körben szigorúbb ítélkezési gyakorlatot kíván befolyásolni és kialakítani az igazságszolgáltatás menetében. A kormány nem támogatta azokat a kezdeményezéseket sem, amelyek olyan új bűncselekményeket kívántak bevezetni és rögzíteni a büntető törvénykönyvben, amelyek más büntető törvénykönyvi tényállások alapján büntethetők, illetőleg a büntetőjogi védelem megter emtéséhez elegendőnek tűnt a meglévő tényállások módosítása. Mint ahogyan említettem, tisztelt Ház, az elmúlt időszakban, az elmúlt néhány esztendőben a bevezetett új negyven bűncselekménnyel kapcsolatban, melyek a büntető törvénykönyvbe kerültek, a gyakor latban az a tapasztalat alakult ki, hogy ezek közül nagyon sok nem érvényesül, nem él. A visszaélések kezelésére a büntetőjogi gyakorlat a régi, bevált, elsősorban a vagyon elleni bűncselekmények körében már meglévő tényállásokkal él, mintsem az új tényáll ásokkal. Ennek alátámasztásaként szeretném elmondani, tisztelt Ház, hogy 1996ban egyáltalán nem indult büntetőeljárás bankkártyával való visszaélés, jogosulatlan biztosítási tevékenység, pénzmosás, fedezetlen bankkártya felhasználása miatt; egykét esetbe n indult eljárás a valótlan értékmegjelölés, a bennfentes értékpapírkereskedelem, az üzleti titok, a banktitok megsértése, az árdrágítás megsértése miatt. Mindezek alapján tehát addig, amíg a büntethetőség lehetőségei a hagyományos tényállásokkal is megol dhatók, a tapasztalatok alapján óvatosabban kell bánnunk azokkal az egyébként akkor is jól megindokolt kezdeményezésekkel, amelyek új tényállási elemet kívánnak a büntető törvénykönyvbe beépíteni. Ez a gondolatmenet a magyarázata annak, hogy nem támogattuk az értékpapírtitok bevezetését a büntető törvénykönyvbe. Más a helyzet, tisztelt Ház, a borhamisítással kapcsolatban; az ez ellen történő fellépés lehetőségeit ki kell szélesíteni a büntető törvénykönyvben is. Kitérőként szeretném megemlíteni, hogy a bünt ető törvénykönyv lehetőségei mellett rendet kell teremteni a jogalkotás más területén is. Elsősorban a készülő bortörvény tartalmára és rendelkezéseire gondolok, a borkészítésre, a pezsgőkészítésre vonatkozó szabványok áttekintésére és ennek a körnek az eg yértelmű megjelölésére, amely irányadó az ilyen termékek előállítására. A kormány elsősorban a rossz minőségű termékek forgalomba hozatalának előkészületét is büntetni rendelte, és ebben a fogalmi körben kereste meg a szükséges eszközöket, ezzel büntethető vé válik az, aki ilyen célból hamis bort készít, tárol vagy éppen erre vállalkozik. A kormány támogatta az alkotmányügyi bizottság azon javaslatát, amely tovább szélesítette a törvényhely alkalmazhatóságát. A bűncselekményt a jövőben bárki elkövetheti, a b űncselekmény elkövetési értékhatára 50 ezer forint lesz, ha az Országgyűlés elfogadja. Nem tudtunk azonosulni azzal az önálló tényállással, amely a borhamisításra vonatkozott. E tekintetben az Országos Vám- és Pénzügyőrség tapasztalatai is alátámasztották az érvelésünket, hogy ilyen módon ez a javasolt törvényhely, tényállás a gyakorlatban végrehajthatatlanná vált volna. A javaslat szerint minősített eset lesz, és ennek megfelelően súlyosabban büntetendő, ha a rongálást robbantással követik el. Ez a módosít ás - bár látszólag a szigorító rendelkezések közé tartozik - az ilyen cselekményekért ténylegesen kiszabható büntetések mértékét a gyakorlatban azonban nem sokban befolyásolja, hiszen az ilyen jellegű cselekmény elkövetőit a büntető törvénykönyv rendelkezé sei szerint jelenleg is legalább ötféle módon felelősségre lehet vonni. Több indítványt nyújtottak be képviselőtársaink a jármű önkényes elvételére vonatkozó törvényi tényállás módosítására. Ezek közül az indítványok közül a kormány az alkotmányügyi bizott ság javaslatát támogatja. Ez a javaslat nem változtatja meg a tényállás egyes elemeit, viszont megemeli a büntetési tételeket, és a jármű önkényes elvételének alapesete is bűntett lett.
