Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 16 (284. szám) - A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
69 Majd a szakmai vezetőkre vonatkozó előírások módosításait kezdeményező indítványok vitája következik az ajánlás 3745. pontjai szerint. Ezt követi a 4663. pontok vitája, amelyek az állami vezetőket megillető juttatások körében javasolnak módosításokat. Végül a 64. pontban található indítványok vitája következhet a törvényjavaslat zárórendelkezéseihez kapcsolódóan. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a jegyző úr által ismertetett és az egyes részletrendelkezések összekapcsolását tartalmazó javasolt vitaszerkezetet. Kérem, hogy kézfelemeléssel szavazzanak. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége indítványomat elfogadta. Soron következik az első vitaszaka sz az ajánlás 18. pontjai alapján. Megkérdezem, kíváne valaki szólni a vita e szakaszában. (Dr. Salamon László jelentkezik.) Salamon László képviselő urat majd kérem, hogy mint előre jelentkező azé rt jelezze, hogy melyik szakasznál kíván. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Azért kérdezem elnök úr, mert úgy tudom, hogy írásban beadtam. (Dr. Kutrucz Katalin: De melyikhez?) E vitaszakaszhoz is. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Igen. Akkor megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr, és rögtön mondanám, hogy az 18. pontokban mely pontokat kívánom érinteni: az 1., 2., az 5. és 8. pontot. Rögtön hozzáteszem elöljáróban, hogy valamennyi javaslatot három párt képviseletében terjesztettük elő és itt hárompárti véleményt tudok tolmácsolni. Ezt nem fogom mondani a továbbiakban, ha esetleg többes számot vagy egyes számot használok, valamennyi javaslatun kra jellemző ez. Tehát a Magyar Demokrata Fórumból Dávid Ibolya, illetőleg a Kereszténydemokrata Néppártból Rubovszky György képviselőtársaimmal együtt hárman nyújtottuk be ezeket a javaslatokat, illetőleg még majd a törvényjavaslatot érintő további javasl atainkat is. Az 1. pontban kiváltani kívánjuk az "állami vezetők" terminológiát, vállalva azt, hogy egy kicsit hosszabb elnevezések szerepeljenek rendre a törvényben. Nevezetesen, hogy ehelyett "a kormány tagja", "államtitkár", "helyettes államtitkár" megn evezés szerepeljen. Az egyik ok az, hogy ez a kifejezésmód egy olyan terminológiát tartalmaz, aminek igazán magyar tradíciói nincsenek. Nem tartjuk szerencsésnek ezért ennek a jobbára államszocialista korszakban, legalábbis akkor kialakult és akkor gyakorl attá vált kifejezésnek a használatát. De ez önmagában még csak az egyik ok, van ennél talán egy hangsúlyosabb ok is. Nevezetesen, hogy az állami vezető fogalmilag nyilvánvalóan sokkal szélesebb kört átfog, mint amiről itt szó van, hiszen itt gyakorlatilag a végrehajtó hatalom csúcsán lévő politikusokról van szó, azaz a miniszterelnökről és miniszterekről, illetőleg a politikai államtitkárról, valamint a végrehajtó hatalomban tevékenykedő köztisztviselői kar csúcsán lévő személyekről, a közigazgatási államti tkárról, illetve a helyettes államtitkárról. Mindegyik tisztségviselő azonban a végrehajtó hatalomhoz kötődik, márpedig aligha lehet elvitatni, legalábbis a közkeletű fogalomhasználat szerint, hogy az Országgyűlés elnöke, a köztársasági elnök, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, a legfőbb ügyész - és most hadd ne soroljam fel az alkotmányos berendezkedésünk csúcsán elhelyezkedő különféle magas közjogi méltóságokat, illetőleg tisztségviselőket - ugyanúgy vezető funkciót töltenek be egy á llamban. Tehát az állami vezető fogalma, legalábbis politológiai értelemben sokkal szélesebb körű, mint amit ez a törvényjavaslat tartalmaz.
