Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 30 (289. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP):
653 az eddig nyugdíjszabályok alapján - ha folytattuk volna - kaphattak volna ezek az özvegyek. Ez az egyik kör; a másik kör pedig - tegyük hozzá - azoknak az asszonyoknak a köre, akik alacsony saját jogú nyu gdíjjal rendelkeznek. Azzal tisztában kell lenni, hogy ez azok számára fog igazán többletet jelenteni a jövőben, akik relatíve magasabb saját jogú nyugdíjjal rendelkeznek, és emellett a férjük is relatíve magasabb jövedelmet ért el. Azoknál a nőknél, akik mondjuk egy magasan kvalifikált, hosszú munkaidővel rendelkező, magas jövedelmű férj mellett egy alacsony jövedelmezőségű munkát vállaltak - éppen talán a gyermekek nevelése miatt , azok számára a saját jogú nyugdíj lényegesen alacsonyabb, mint a férj nyu gdíjának 50 százaléka. Hiába lesz ezek után a saját jogú alacsony nyugdíjra a 20 százalék rátéve, az az esetek egy részében alatta marad az eddigi 50 százaléknak. Ilyen esetek bőségesen lesznek, hiszen maga a kormányelőterjesztés is egyértelműen leírta az t, hogy az új özvegyinyugdíjrendszer elsősorban az átlag- és annál magasabb jövedelemmel, illetve saját jogú nyugdíjjal rendelkező emberek számára fog többletet adni. (17.30) Tehát bármelyik szempontot is nézem, mindenképp borzasztó fontos lenne, hogy elf ogadjuk azokat az indítványokat, amelyek el nem fogadása egyfelől a gyermeket nevelők, a kisgyermeket nevelők esetében, másfelől pedig az özvegyinyugdíjminimum esetében - hiszen abban az esetben, ha az illetőnek nincs saját jogú nyugdíja, de gyermeket nev el, és abban az esetben, ha nagyon alacsony a saját jogú nyugdíja - mindenféleképpen súlyos problémát fog jelenteni. És tisztelt képviselőtársaim, azon is el kell gondolkodni, vajon milyen társadalmi üzenete van annak, ha valaki a sok gyermek nevelése miat t nem vállalt munkát. A magas jövedelmű férj eltartotta a családot, magas tbjárulékot fizetett, majd amikor a férj meghal, és a felesége ilyen körülmények után megözvegyül, megkapja a férj nyugdíjának 20 százalékát, és mehet az önkormányzathoz szociális s egélyt és kiegészítést kérni. Tudom, hogy a szociális törvény alapján jogosult a kiegészítésre, de vajon nem lennee valóban tisztességesebb megoldás, ha az özvegyi nyugdíjminimumot automatikusan kaphatná meg, és nem kellene a szociális ellátórendszerhez f olyamodnia ilyen életpálya után. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Kétperces időkeretben kért szót Csehák Judit képviselő asszony, először neki adok szót, Magyar Szocialista Párt. DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! A helyzet elég bonyolult, de jobb annál, mint amit a képviselő asszony elmondott. Aki 1998. január 1je után özvegyül meg, és a saját jogú nyugdíja alacsony, az továbbra is az együttfolyósítási összeghatárig kapja az elhunyt házastársa nyugdíjának bizonyos részét, tehát nem a 20 százalékot és nem is az 50 százalékot, hanem ha ennél többre is szükség van kiegészítésként, az együttfolyósítási összeghatárig, ami érvényben marad 2009ig. 2009ig él tehát az együt tfolyósítási összeghatár; akinek '98 előtt állapították meg a saját jogú nyugdíját és az együttfolyósítási összeghatárig kapott, annak az ellátása is változatlanul marad. Aki új jogosultként lép be '98. január 1je után saját jogú nyugdíjasként, az is az e gyüttfolyósítási összeghatárig kap, ha ez számára kedvezőbb. Majd vitán kívül a képviselő asszonynak azt a kicsit bonyolult paragrafust, amelyik ezt tartalmazza, megmutatom. Viszont valóban nem oldja meg - ahogy mind a ketten szóltunk erről - a saját jogú nyugdíjjal nem rendelkezők alacsony ellátását. A kormány álláspontja szerint arra az öregségi járadék felel meg, az én álláspontom szerint inkább az özvegyinyugdíjminimum fenntartása lenne erre a megfelelő megoldás.
