Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 30 (289. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SARKADINÉ DR. LUKOVICS ÉVA (SZDSZ):
642 Itt még egy lehetőséget lehetne reformnak nevezni. Ez pedig az, h ogy a kötelező bevezetés helyett annak a tbjárulékmértéknek vagy nagyságnak, amit ma is kötelező fizetni, egy részében eldönthetné az összes állampolgár - tehát a frissen munkába lépő is , hogy a társadalombiztosításba fizetie vagy pedig a magánpénztá rak egyikébe. Ez lenne még a kormányelőterjesztéshez, illetve a valósághoz képest egy harmadik megoldás. De szeretném Kósa Lajos figyelmét fölhívni, hogy nem az önkéntestől és a kötelezőtől függ az intézményrendszer. Ha önként lehetne választani a frissen munkába lépőknek is a társadalombiztosítási önkormányzat, illetve a magánpénztárak között, akkor is ugyanolyan intézményrendszert kellene fölépíteni, illetve ugyanazt az intézményrendszert kellene most szabályoznunk, mint amilyen egyébként a mai nap - gon dolom a késői órákban - a harmadik törvény kapcsán majd fölmerül. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Kis Gyula József képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Itt több kísérlet történt már - legutóbb Ungár Klárától , hogy a '91es határozat jogfolytonos utódjaként tüntesse fel a mai reformot. Én viszont már nagyon sokszor elmondtam, hogy ez nem az. Ugyanis az nem a társadalombiztosítás helyett, hanem mellett működött volna, tehát az, aki az önkéntes pénztárba befizet, már a társadalombiztosítási befizetéseit teljesen egyenlő mértékben - minden állampolgár egyenlő mértékben - teljesítette volna. E z egy döntő különbség, hogy nem helyette, hanem mellette. A második, hogy az önkéntes és a kötelező közti különbségről hadd ne mondjam el már századszor, hogy házasembernek tudni kellene, hogy mi a különbség a kettő között, és aki nem tudja, az vagy nem vo lt házasember, vagy sosem lesz demokrata. (Moraj a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Kétperces reagálásra megadom a szót Sarkadiné dr. Lukovics Éva képviselő asszonynak, Szabad Demokraták Szövetsége. Kérem figyelmüket! (Közbekiabálás a kormánypártok padsoraiból: Ami az egyiknek kötelesség, az a másiknak élvezet! - Zaj.) DR. SARKADINÉ DR. LUKOVICS ÉVA (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Kis Gyula Képviselőtársam! Azért kértem szót, mert már nagyon sokszor szóba k erült itt, a részletes vita során is az az ominózus '91es országgyűlési határozati javaslat mintegy áfiumként, hogy bezzeg ha ez a cudar beterjesztett javaslat nem lenne, akkor be kellene nyúlni a fiókba, elővenni egy remek határozati javaslatot, és kész, induljon az új nyugdíjreform. A Fidesz tisztelt képviselői is erre hivatkoztak. (16.40) Szeretném azt a félreértést eloszlatni ebben a néhány másodpercben, hogy ez a '91es országgyűlési határozati javaslat nem más, mint alapelvek, vágyálmok és kíván almak gyűjteménye. Tehát nem végrehajtható! A '91es határozat alapján hiába lett bevezetve, csak hosszas munka, kidolgozás következtében, egy hasonló hibákkal vagy a hibalehetőségek esélyével rendelkező nyugdíjrendszer lenne, amit ki kellene dolgozni. De hangsúlyozom: a '91es határozat alapján egy koherens, egész, működőképes nyugdíjrendszer nem készült el. Tehát '91 és '94 között lett volna rá lehetőség, de gondolom, ha ez olyan egyszerű lett volna, lett volna rá lehetőség akár '94 és '97 között is. De a z új tőkefedezeti pillér az, amiben igazán különbözik a '91es határozattól, ez pedig, tudtommal, pillanatnyilag a tervezett nyugdíjrendszer mintegy egynegyedét jelenti. Hangsúlyozom: kár volna azt hinni, hogy a '91es határozat jó, elő kell venni, és indu lhat az új nyugdíjreform. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
