Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 30 (289. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
623 Kétperces reagálásra megadom a szót Csehá k Judit képviselő asszonynak, Magyar Szocialista Párt. DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Miután képviselőtársaim már többféle oldalról értelmezték azt az indítványt, amit képviselőtársaimmal együtt én nyújtottam be, engedtessék meg nekem, hogy én is elmondjam, hogy mi van az indítványban. Az indítvány összefügg a társadalombiztosítási járulékról szóló törvénnyel, ahol rendelkezik ugyan az a törvény arról, hogy előirányzatként megkapja a nyugdíjbiztosítás a tervezett h iányt, és még azt is hozzáveszi, hogy a tényleges hiányt a zárszámadásban egyébként pótolja, megfizeti, tehát a dolog összeáll, rendben is lenne. Valójában akkor, amikor ezt a módosító indítványt megfogalmaztuk - és ez Ungár Klárának válasz - nem szűkítő i ndítványként fogalmaztuk meg, hiszen ha az lenne, akkor a kormány bizonyára támogatná, hanem azért fogalmaztuk meg, mert a kormány eredeti kinyilatkoztatása a kieső nyugdíjjárulékkal kapcsolatban az volt, hogy azt a járulékot, ami a kiépítendő magánnyugdíj rendszer miatt fog kiesni a társadalombiztosításból, azt biztosítja előirányzatként. Ez a tényleges hiány rendezésére nem vonatkozik, az természetesen változatlanul maradt a társadalombiztosítási törvényben. Mi itt azt szerettük volna, hogyha a közvélemény ben egyébként gyökeret eresztett értelmezés, hogy miként is rendezi a kieső járulékbevétel miatt a hiányt a kormány, egyértelműen rendeztessék el. Erről van tulajdonképpen szó. semmiféleképpen nem szűkítő értelmezésről, hanem - ahogy a kormány nem támogató véleményét hallottam - egy tágabb értelmezést jelentene ez a módosító indítvány, hiszen elméletileg elképzelhető, hogy a társadalombiztosításnak valamikor lenne szufficitje, és ezt az elképzelhető időszakot nem kívánja a kormány még járulékbevételkiesés miatti, egyéb térítésekkel is megsegíteni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom szót Pusztai Erzsébet képviselő asszonynak, Magyar Demokrata Néppárt. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt H áz! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is ennek a módosító indítványnak az értelmezését szeretném egy kicsit továbbfűzni, hiszen valóban rendkívüli módon félreérthető, ha külső szemlélő elolvassa ezt a szöveget, és Ungár Klára nyilván ezt a finom, belső összefü ggést nem teljesen úgy értelmezi, mint a szociális bizottság azon tagjai, akik hosszú évek óta benne vannak a különféle nyugdíjemelési vitákban. Tudniillik az eredeti előterjesztésben az található, hogy ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett kiadásai megha ladják a bevételeket, a központi költségvetés a különbség összegét előirányzatként biztosítja. Igen ám, de milyen tervezett kiadásokról van szó, tisztelt képviselőtársaim? Ez itt az igazi kérdés, és ez indította képviselőtársainkat arra, hogy ezt a módosít ó indítványt benyújtsák. Tudniillik a nyugdíjbiztosításnak lesz hiánya, annak következtében, hogy létrehozzák az új tőkefedezeti nyugdíjrendszert, és a járulék egy részét átirányítják a magánpénztárakba. Törvényszerűen lesz hiánya! (15.20) Miből fog állni a tervezett hiány? Ahogy a Pénzügyminisztériumot évek óta ismerjük, a hiányt úgy is tervezheti, hogy lehetőség szerint az egyébként járulékbevételátirányításból származó hiányt a kifizetések leszorítása révén csökkentse. Akkor már nem a teljes hiányt kell állnia a Pénzügyminisztérium által tervezett költségvetésnek, hanem az egyébként előálló és előre kiszámítható hiánynál alacsonyabbat. Ismerjük az ilyenfajta tervezéseket. Éppen arra igyekezett garanciát szerezni a szociális bizottság csoportja, hogy ha e gyszer úgy hoznak létre egy új
