Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 24 (288. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF):
577 Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Hogy én lennék a jobb költő, mint Kósa Lajos - ilyen babérjaim nincsenek. Lehet, hogy ő bánik ügyesebben a hasonlatokkal. De a közgazdasági k érdésben nem tudom elismerni, hogy Demeter Ervinnek igaza lenne. Mert abból a tényből, hogy most hozták be ezt a törvényjavaslatot, és '97ben - amiből még hét hónap van hátra - végig akarják vinni ennek a két cégnek az eladását, amit említett, még nem köv etkezik a végkiárusításra vonatkozó állítás. Hiszen ez a privatizáció bizonyára az előkészítésnek már egy előrehaladott fázisában van, miért ne lenne. (Demeter Ervin: Törvényi felhatalmazás alapján?) A végrehajtáshoz kell a törvényi felhatalmazás, nem a ki dolgozáshoz és a megalapozáshoz, és ha a törvényt nem fogadjuk el, akkor nem csinálják tovább. Ez teljesen rendben van. Tehát egyszerűen az az állítása, hogy végkiárusítás folyik, azzal az érvvel, amit most felhozott - ugyanúgy, mint a korábbi érvekkel is, amiket eddig hallottunk öntől , nincs összhangban. Az érv nem alapozza meg a vádat. Csak ennyi az állításom. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Toller László képviselő úrnak, MSZP. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Talán ennyire sem veszem igénybe az idejüket. Megütötte a fülem Demeter képviselőtársam hivatkozása Kecskés professzor úrra, amely felszínes hivatkozás azért, mert nem a teljes beadványt ismertette a képviselő úr. A teljes beadvány pedig azt kérdőjelezi meg, hogy az ÁPV Rt. jogosan jötte létre, jogosan értékesíte tulajdont, a Magyar Országgyűlésnek volte felhatalmazása arra, hogy az ÁPV Rt.t létrehozza. A népszuverenitás elvéig nyúl vissza a köztulajdon és a volt állami tulajdon értelmezés ével a professzor úr. Amennyire kiváló polgári jogász a professzor úr, talán annyira nem mozog otthonosan a közjog területén, hiszen közvetett módon a rendszerváltás legitimitását és a rendszerváltásban eltökélt tulajdonváltási szándékokat is megkérdőjelez te beadványában, és az Alkotmánybíróság nagy valószínűséggel - minthogy ez egy rendszerváltó érték megkérdőjelezését jelentette - valójában ezért nem kívánt állást foglalni. A professzor úrral a sajtón keresztül folytattunk erről egy rövid polémiát. Ő maga is úgy gondolja, hogy inkább politikai indíttatású beadvány volt ez, mint szakmai tartalmú, hiszen az egyik lába igen sánta. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Medgyasszay László képviselő ú rnak, MDF. DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A T/4517. számon beterjesztett, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítását célzó törvényjavaslat mellékletében az előter jesztő felsorolja többek között azokat az állami tulajdonban levő, mezőgazdasági tevékenységet folytató részvénytársaságokat, amelyeknek állami tulajdonrészét egységesen 50 százalék plusz egy szavazatban kívánják meghatározni, illetve privatizáció esetén m egtartani. Úgy tűnik, hogy az említett mellékletben felsorolt mezőgazdasági társaságok privatizációját a fűnyíróelv alapján kívánja a kormány elindítani és lefolytatni. Hogy ez jogose, nem tudhatjuk, mert nincsenek ismereteink, pontos tudásunk nincs a jel en állapotról, ugyanis az előterjesztéshez nem kaptuk meg megfelelő időben azokat a háttéranyagokat, amelyek alapján eldönthettük volna, hogy ezek közül a gazdaságok közül melyik hogyan működik. Ha áttanulmányozzuk az ülés alatt megkapott anyagot, megtudha tjuk, hogy melyik jár csődközelben, melyik nyereséges, melyiknél létfontosságú a tőkeemelés, bár valószínű, hogy valamennyi társaság tőkeszegény, hiszen ez jellemző az egész mezőgazdaságra.
