Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 24 (288. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DEMETER ERVIN (MDF):
573 privatizációból származó többletbevételnél úgy döntöttek, hogy azt az államadósság csökkentésére kell fordítani. Én - mivel felvetődött ez a kérdés - szeretném azt a méltatlan helyzetet minden képviselőtársunk emlékezetébe felidézni, hogy a történet úgy zajlott, hogy a költségvetési vita utolsó napján az a módosító javaslat, ami erről szólt, nem került volna szavazásra, mert a kormány által elfogadott csomag ezt kizárta. A legutolsó napon került a kormány által támogatott javaslatok közül az ellenkezője kivevésre, így került elég gyorsan és váratlanul a képviselőház asztalára az a lehetőség, hogy szavazni kell erről a kér désről. Ebben a helyzetben két választásuk volt az ellenzéki képviselőknek. Az egyik választásuk, hogy támogatják azt a javaslatot, amelyik úgy szól, hogy a privatizációs többletbevételt az adósság törlesztésére kell fordítani. A második vá ltozat az volt, hogy nem rendelkezik a Ház erről a kérdésről és szabad teret enged. Ezt az ellenzéki képviselők nem támogatták, a kormányzó pártok egy részének nemtetszésére, és ezúton is tisztelet azoknak, akik gondoskodtak arról, próbáltak lépéseket tenn i azért, hogy ez szabályozott mederben történjen. Ebben a méltatlan helyzetben választották az ellenzéki képviselők azt a megoldást, hogy inkább a szabályozottság egy ilyen foka mellett döntöttek. Ezt követően a Magyar Demokrata Fórum képviselői is benyújt ottak országgyűlési határozati javaslatot, amikor azt kezdeményezték, hogy ezzel a rendkívül nagy összegű többletbevétellel érdemben foglalkozzon a Ház, vagy pedig a gazdasági bizottság vitassa meg és döntsön ennek a sorsáról. Ez elől a kormányzat elzárkóz ott. Ezt csak azért tartottam szükségesnek felvetni, mert több alkalommal felvetődött, hogy az ellenzéki képviselők hogy szavaztak, és talán ezért, ebből a megfontolásból most a kormányzat úgy döntött, hogy ki is rekeszti az ellenzéki képviselőket abból a döntési helyzetből, hogy mi legyen a privatizációs többletbevételek sorsa, hisz itt privatizációs többletbevételekkel lehet számolni, ha igaz a mellékletben leírt indoklás, márpedig nyilvánvalóan igaz. A bevétel növelését szolgálja - elég furcsán - a törvé nyjavaslatnak az a rendelkezése, amely úgy szól, hogy privatizációs tanácsadás céljából mind hazai, mind külföldi társaságban az ÁPV Rt. korlátozás nélkül részesedést szerezhet, illetve vagyont bocsáthat rendelkezésre. Teljes mértékben elfogadhatatlannak t artjuk, hogy egy törvény úgy rendelkezik, hogy korlátozás nélkül - hangsúlyozni kívánom: korlátozás nélkül - vagyont bocsáthat az ÁPV Rt. ilyen társaságok részére. Ez nyilván korrupciós lehetőségek forrása, ezért messzemenően ellenezzük ezt a törvényjavasl atban szereplő megoldási módot. De a többletbevételt hordozza az a lehetőség is, hogy most úgy döntött a tisztelt előterjesztő, hogy a Matáv 25 százaléknyi részvénycsomagját értékesíteni lehet, ennek megteremti a törvényi feltételeit. Itt is el szeretném m ondani, véletlenül sem tartalmaz egy számot sem ez az előterjesztés, hogy ez a részvénycsomag milyen nagyságrendet jelent. A mi szakértőink szerint egymilliárd dollár nagyságrendűre becsülhető ez a részvénycsomag. Úgy gondolom, hogy nemcsak az összeg nagys ága, hanem több minden indokolná, hogy ez írásban itt megjelenítésre kerüljön, illetve az a kérdés is mellé kerüljön, hogy mi lesz ezzel az összeggel, hogyan történik a felhasználása. Hasonlóképpen nem szerepel ilyen szám az OTP részvénycsomagja esetében s em, ahol a 25 százalékról ismét erre az egy, úgynevezett szavazatelsőbbségi részvényre kerül az állami tulajdon levitelre. Itt csak emlékeztetni szeretném a tisztelt Házat a Postabank esetére, amely teljes mértékben magántulajdonú bank, és a kormányzat úgy döntött, hogy fontos a második legnagyobb pénzintézet stabilitása - mi is úgy gondoljuk, hogy fontos - az ország számára, ezért állami beavatkozás szükséges. Állami beavatkozás történt egy olyan pénzintézetnél, ahol nincs már állami tulajdon. Felvetődik a z a kérdés, hogy vajon a legnagyobb pénzintézetnél, ahol nyilván ennek a kockázata legalább ugyanilyen vagy még nagyobb, miért nem lehet szükség valamilyen stabilizációs intézkedésre, miért nem kerülhet olyan helyzetbe a kormányzat, amikor hasonlóan az áll ampolgárok, az ország lakosai betétjeinek a biztonsága érdekében valamilyen stabilizációs intézkedésre van szükség. Itt a 25 százalék plusz egyes részvénycsomag esetében a lehetőség még megvan, hogy ezt
