Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 24 (288. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DEMETER ERVIN (MDF):
571 törvény felhatalmazásai alapján történik, ami mind technikájában, mind a tartósan állami tulajdonban maradó vagyonrész tekintetében gyökeresen eltér az előző idő szak álláspontjától és a jelenlegi ellenzéki pártok elképzeléseitől. Erre több alkalommal is felhívtuk a figyelmet, talán még egypár mondat erejéig a jelenlegi hozzászólásomban is ki fogok erre térni. Tehát a harmadik szakaszban tartunk most; és vajon befe jezését készítie elő ez a törvény, amiről jelenleg itt most vitatkozunk? Azt tudjuk, hogy a kormány megfogalmazott szándéka szerint 1997ben befejeződik a privatizáció. Erről több alkalommal hallottunk felelős kormányzati tényezőktől - köztük a privatizác iót felügyelő minisztertől is - nyilatkozatokat. Mi magunk a szándékot elhisszük, és tisztában vagyunk vele, ennek a gyakorlati megvalósíthatóságát azonban erőteljesen kétségbe vonjuk; de egy tény: a kormány előbbutóbb és minél előbb szeretné lezárni ezt a privatizációs folyamatot. Milyen feladatok állnak a tisztelt Ház előtt és előttünk, ha ezt a folyamatot le akarjuk zárni? Megítélésünk szerint - és ebben, úgy gondolom, mind a privatizációs szervezet, mind a kormányzat egyetértésével találkozunk - elszám olást kell készíteni a privatizációról. Ezen elszámolás kereteit, szabályait, és ennek az egésznek a módját nagy valószínűséggel törvényben kell szabályozni, tehát egy ilyen jellegű törvényt kell a Ház elé hozni, megtárgyalni, elfogadni és ennek szellemébe n végrehajtani. Törvényt kell alkotni a vagyonkezelésről. Úgy gondolom, ez a szándék is egyező a kormányzat szándékával. A vagyonkezelésről szóló törvénynek alapvetőn meg kell határoznia az intézménytípusokat és feladatokat. Meglátásunk szerint két fő fela dat van: az egyik egy vagyonkezelő tevékenység, a másik pedig egy nemzeti fejlesztési intézmény, társaság létrehozása. És itt a vagyonkezelésnél is egymástól jelentősen eltérő vagyontárgyak kezeléséről, működtetéséről kell gondoskodni, hisz itt ingatlanvag yonról, termőföldről, erdőről és ettől teljesen eltérő portfolióvagyonról, tehát tulajdonrészekről van szó. De a privatizáció befejezéseképpen gondoskodni kell azokról a szerződésekről, amelyek az ÁPV Rt.nél, illetve jogelődjeinél köttettek, illetve ezek kezeléséről. Itt nagy mennyiségű szerződésről van szó. Ezekben a szerződésekben a szerződő fél komoly kötelezettségeket vállalt, amit a későbbiekben kezelni, és azzal megfelelően dolgozni kell, és tulajdonképpen törvényileg gondoskodni kell a jelenlegi ÁPV Rt. megszüntetéséről is. Ennek tartalmi elemeit és az ebből adódó feladatokat is igyekeztem az előzőkben vázolni. Ezen feladatokat az előttünk levő privatizációs törvény módosítása nem tartalmazza, tehát egyértelmű választ tudunk adni arra, hogy ez nem a privatizáció befejezésének a törvénycsomagja. Milyen kérdések vetődtek fel az elmúlt időszakban, mióta ez a privatizációs törvény megszületett, amire a módosításkor célszerű lenne esetleg odafigyelni, legalább vitatkozni róla, és megvizsgálni a kérdést. Há rom ilyen lényeges kérdéskört szeretnék megemlíteni; nyilván van több is, de három kérdéskört tartok lényegesnek. Az egyik: született egy alkotmánybírósági beadvány egy neves jogászprofesszortól, aki a közigazgatásban igen járatos; beadvánnyal fordult az A lkotmánybírósághoz, ami nagyon sok ponton támadja a jelenlegi törvényt, és annak alkotmányossági aggályait veti fel. Az előttünk levő előterjesztés tudomást sem vesz erről. Arra sem méltatja, hogy igennemmel vagy egyegy ellenérvvel cáfolja az állításokat . Megítélésem szerint, ha az állami tulajdonban levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény szabályozza az ÁPV Rt.t, és ennek a módosításáról beszélünk, akkor mindenféleképpen indokolt lenne áttekinteni az ÁPV Rt. eddigi működésének tapasztalata it, minimálisan figyelembe venni az Országgyűlés ellenőrzési szervének, az Állami Számvevőszéknek az észrevételeit. Jelenleg a Ház asztalán szerepel az ÁSZ jelentése, az ÁPV Rt. 1995. évi - a legvitatottabb évi - tevékenységéről és az energiaprivatizációró l.
