Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 24 (288. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSA LAJOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSA LAJOS (FIDESZ):
566 viszonyla g későbbi időpontban volt érzékelhető, sem a Gt., sem a polgári jog ezeket a szavazatelsőbbségi részvényeket és a hozzájuk fűződő pontos jogokat, korlátozásokat, lehetőségeket nem tartalmazza. Ahhoz, hogy azt reméljük, hogy a tartósan állami tulajdonban ma radó vállalatoknál - ott, ahol szavazatelsőbbségi részvényt kíván csak megtartani az állam - ez az intézmény valóban biztosítsa az állam gazdasági, stratégiai érdekeit és lehetőségeit, ahhoz meg kell hogy jelenjen ez a szavazatelsőbbségi részvény a jogi sz abályozásban. (20.30) Nem a privatizációs, hanem a gazdasági törvényben és a polgári törvénykönyvben, a polgári és a gazdasági jogrendbe illeszkedően. Nem vehető másnak az, hogy nem ott kívánja a parlament által elfogadtatni a kormá ny ezt a szavazatelsőbbségi részvényt, hanem itt, a privatizációs törvényben, mint kigondolatlan, kiforratlan kapkodás. Nem ismeretlen ez a parlament ellenzéki képviselői előtt. Számtalan olyan eset van, amikor a kormány kifejezetten kapkod, különböző időz ítési, logisztikai, nem tudom, milyen határidős problémákkal olyan helyeken szabályoz kérdéseket, amelyek nem oda valók. Általában hiába mondja ilyenkor az ellenzék azt: nem helyes, hogy ilyen eljárást követ a kormány, mert egyszerűen megzavarja a jogrende t, a jogstabilitást veszélyezteti, és főleg nehézzé teszi a jogkövetést, sőt, ad absurdum, általában a parlamentben a kormánypárti képviselők is ezekkel a felvetésekkel egyet szoktak érteni; persze ez nem akadályozza meg őket abban, hogy egyébként a végsza vazásnál az ilyen megoldások mellé letegyék a voksukat, és így hozzájáruljanak ahhoz - ahelyett, hogy megakadályoznák , hogy maga a kormány ezzel a stílussal összezavarja a jogrendet, és a kapkodását törvényerőre emelje. Magyarul, a mi elképzelésünk a sza vazatelsőbbségi részvény kapcsán a következő: a Gt.ben kell ezt a kérdést szabályozni, nem egy ágazati törvényben. A Gt.ben az egész jogkonstrukciót át lehet gondolni: mire jó, milyen lehetőségek, milyen jogosítványok, milyen korlátozások fűződnek hozzá, és ott lehet megteremteni azt a jogstabilitást, ami később valóban alkalmassá teszi a szavazatelsőbbségi részvényt arra, hogy az állam stratégiai érdekeit ezáltal képviselje a meghatározott cégekben. Ebben a formában így ez nem alkalmas erre, miután a kor mány jelentős cégekben kíván szavazatelsőbbségi részvényeket bevezetni vagy megtartani, így például a Paksi Atomerőműben. Azt gondoljuk, hogy ez a magatartás felelőtlenség; az élet sajnos ezt a vélekedést látszik alátámasztani. Gondoljanak csak a Szegedi P aprika Rt. ügyére! A Szegedi Paprika Rt.ben az államnak volt aranyrészvénye, vagyis szavazatelsőbbségi részvénye - egy ilyen kidolgozatlan, kiforratlan jogi konstrukcióban , és ezzel a részvénnyel nem tudta megakadályozni azt, hogy a Szegedi Paprikarész vényt ne vigyék a tulajdonosai felszámolásba. Ezt a céget felszámolják, holott az állam egyébként a szavazatelsőbbségi részvényével meg szerette volna ezt akadályozni: nem jött neki össze. Azért nem jött össze, mert ez a jogi konstrukció ebben a kidolgozot tsági formájában nem alkalmas arra, hogy egy megalapozott jogi hátteret adjon egy esetleges jogvitában a szavazatelsőbbségi részvénnyel bírók kezébe. Tekintettel arra, hogy - még egyszer mondom - stratégiai cégekről van szó, ez a magatartás kockázatos, kap kodó, elfogadhatatlan, nem szabad ezzel élni. Nagy lelkesedéssel támogatnánk a kormányt akkor, hogyha először a gazdasági törvényben szabályozná a szavazatelsőbbségi részvényt; és utána végképp nem is kellene azzal foglalkozni a privatizációs törvényben, h ogy ott a szavazatelsőbbségi részvény konstrukciójának mik a konkrét jogai, korlátozásai, hanem már értelemszerűen adott a konstrukció; akkor értelmesen lehet arról vitatkozni, hogy mely cégeknél tartsunk szavazatelsőbbségi részvényt és melyeknél nem. Ez a megoldás itt alkalmatlan tárgyon elkövetett kísérlet, és miután az állami vagyon jelentős része a szenvedő alanya ennek a kísérletnek, ez megengedhetetlen! Hangsúlyozom még egyszer: az aranyrészvénykonstrukciót egyébként támogatná az ellenzék egy jelentő s része, a Fidesz mindenképpen, de ezt a Gt.módosításához kell behozni. Arról az ellenzék igazán nem tehet, hogy a kormánynak szervezési gondjai vannak, és nem sikerül neki a
