Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 24 (288. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
553 nagy hibának tartjuk az 1. § ezen rendelkezésének törvénybe iktatását és azóta változatlan tartalommal való fenntartását. Szerintünk nem az állami vagyon mielőbbi értékesítését kellett volna kimondani, hanem a hatékonysággal kellett volna foglalkozni, és minél hatékonyabb értékesítést kellett volna célul kitűzni. A másik állandóan visszatérő probléma a priv atizációs törvénnyel és annak a jelenlegi módosításával kapcsolatban is, hogy az 1987. évi XI., tehát a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseit változatlanul nem tartotta be az előterjesztő, tehát a Magyar Köztársaság kormánya. Úgy gondolom, hogy éppen ezért az már eleve elfogadhatatlanná tette ezt a módosítást, hogy a hatásvizsgálat hiányában nem lehet világosan nyomon követni a gazdasági folyamatokat. Nem lehet tudni még azt sem, hogy a módosítás mekkora vagyont érint, holott ez alapkérdése lett volna a módosítással kapcsolatos rendelkezéseknek. De itt a módosítás kapcsán is - noha majd később rá fogok mutatni arra, hogy ez tulajdonképpen három csoportot érintő módosítás - hiányzik a leltár a privatizálandó vagyonról. És nemcsak hogy hiányzik a leltár, hanem úgy gondolom, hogy maga az indokolás is nemcsak hogy nem meggyőző, hanem részben egymásnak ellentmondó is, hiszen elég, ha csak arra utalok, hogy ugyanazt az érvet használja; például az aranyrészvény vonatkozásában helyenként pro, helyenként pedig ko ntra érvként. És annak ellenére, hogy a privatizációs törvényben eddig is benne foglaltatott a szavazatelsőbbséget biztosító úgynevezett aranyrészvény - ha jól emlékszem, a 7. § (3) bekezdésében , ennek tartalmát csak a mostani módosításnál fejti ki a Mag yar Köztársaság kormánya, pedig már korábban keresztülerőltették ezt, így például a Paksi Atomerőmű teljes eladását - akár egy aranyrészvény megtartásával - meg lehet tenni, csak senki sem tudta, hogy ténylegesen mit jelent az aranyrészvény. Tudniillik az aranyrészvény fogalmának meghatározása és annak időtállósága egyáltalán nem figyelmen kívül hagyható körülmény! Különösen egy olyan kormánynál nem, ahol állandóan változik az alaptörvény, tehát ahol soha nem lehet tudni, hogy a törvény mely rendelkezéseit mikor fogják újból módosítani. A kormány a mostani változtatáshoz sem terjesztett elő koncepciót, pedig ennek lehetőségét a törvény 8. §ának (2) bekezdése biztosította. A Független Kisgazdapárt megítélése szerint koncepció nélkül az á llam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítése rendkívül kockázatos, hiszen a koncepció olyan irányvonalat adhatna, amelyet - éppen az értékesítés során - az állam érdekeinek megóvása céljából lehetne fokozottan érvényesíteni. A stratégiai cégek pr ivatizációját eddig is botrányok jellemezték, és ennek oka a koncepció hiánya, illetőleg pontosabban ennek az egyik oka a koncepció hiánya volt. Tehát végre kellene egy olyan koncepció, amelyet az Országgyűlés megvitat és elfogad, enélkül nem lehet megnyug tató változtatást végrehajtani a privatizációs törvényen. A mostani beterjesztés lényegében háromirányú változást jelöl meg, de mindegyik változás irányával kapcsolatos indokolás - részben vagy egészben - hiányos vagy helyenként ellentmondásos. A változáso k körében első helyen az állami tulajdon további csökkentése szerepel, és bizony itt a stratégiai tulajdonlás olyan vállalataiban történik drámai tulajdonosi változás, mint például a Matáv, a Hungexpo vagy talán, úgy gondolom, a magyar lakosság döntő többs ége számára leginkább fájdalmas a változtatás az Országos Takarékpénztár tulajdoni viszonyaiban, de a Hungaropharma és egyéb olyan stratégiai cégek is eladhatóvá váltak - akár csak egy aranyrészvény megtartásával , amelyek az eddig állami tulajdonban lévő vállalkozói vagyonban további drámai fordulatot hozhatnak létre. (19.30) A Független Kisgazdapárt ebben a körben külön kiemeli annak a 22 mezőgazdasági részvénytársaságnak a 75 százalékos állami részesedésről 50 százalék plusz 1 részesedésre való csökkent ését, amelyet a mezőgazdaság fejlődése szempontjából egy nemkívánatos változásnak tart, amely a kulcsfontosságú cégek ellehetetlenítéséhez vezet. Hasonlóképpen drámainak tekintjük, a magyar állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon további sérelmét látjuk a kutatóintézetekből való teljes vagy részbeni állami kivonulásban.
