Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 24 (288. szám) - El nem fogadott interpellációra adott bizottsági jelentés: A kulturálisi bizottság jelentése Veér Miklós (MSZP) a művelődési és közoktatási miniszterhez intézett, "Hogyan kaphat vezetői kinevezést az, aki ezt megelőzően három hónapon belül kétszer is ... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - VEÉR MIKLÓS (MSZP):
494 El nem fogadott interpellációra adott bizottsági jelentés: A kulturálisi bizottság jelentése Veér Miklós (MSZP) a művelődési és közoktatási miniszterhez intézett, "Hogyan kaphat vezetői kinevezést az, aki ezt megelőzően három hónapon belül kétszer is fegyelmi büntetésben részesült? Avagy a Keszthelyi Helikon Kasté lymúzeummal kapcsolatos észrevételeim sorsa" címmel benyújtott interpellációjáról ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Az 1996. november 5ei ülésünkön Veér Miklós képviselő úr - a Magyar Szocialista Párt képviselője - művelődési és közoktatási miniszternek címzett interpellációjára adott államtitkári választ sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el. Az interpellációt ezért kiadtam a kulturális bizottságnak . A bizottság jelentését I/3340/1. számon megkapták képviselőtársaim. A bizotts ág az interpellációt megvitatta, és javasolta, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a vizsgálat teljes anyagát bocsássa az interpelláló rendelkezésére. Ez megtörtént. Most megkérdezem a kulturális bizottságot, kívánjae a jelentést valaki szóban k iegészíteni. (Nincs ilyen irányú jelzés.) Nem kívánja. Megkérdezem Veér Miklós képviselő urat, egyetérte a bizottsági jelentésben foglaltakkal. Megadom a szót Veér Miklós képviselő úrnak. VEÉR MIKLÓS (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlé s! Alelnök Asszony! Képviselőtársaim! Az 1996. november 5ei interpellációm már több mint egy évvel ezelőtt, 1996. június 3án, a művelődési és közoktatási miniszterhez írt levelemmel kezdődött. Ha az akkori jelzéseimre, kérdéseimre megfelelő időben és mód on kaptam volna választ, akkor nem terebélyesedett volna ez az ügy interpellációvá. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. számú törvény vonatkozó rendelkezései szerint - itt a 9. § (1) bekezdésére gondolok, amelyet idézek - "az állam i szervek kötelesek az országgyűlési képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni". A törvénynek ezt az előírását ebben az ügyben a minisztérium illetékesei csak a kulturális és sajtóbizottság 1997. május 28ai ülését követően, 1997. június 3án, tehát a már hivatkozott, miniszter úrhoz eljuttatott levelemnek éppen az egyéves évfordulóján teljesítették. Azt hiszem, ez már önmagában is elgondolkodtató. Az iratokba betekintettem, sőt azokról máso latot is kaptam. Nincs és nem is volt szándékom szerepzavarba kerülni, mert tudom, hogy az országgyűlési képviselőknek elsősorban a törvényhozás területén van feladatuk, nem a végrehajtás szintjén. De azt vallom, hogy az egyéni körzetben megválasztott képv iselőnek a törvényességet kell képviselnie a választókörzetében, de a választókörzetét kell képviselnie a törvényhozásban. Ezt tettem ebben az esetben, és ezt teszem a munkám során a jövőben is. A témáról csak röviden: változatlanul fel vagyok háborodva az on, hogy ez a szégyenteljes pornóügy megtörténhetett a keszthelyi kastélyban, rombolva ezzel az ország, a megye, a város jó hírnevét, megszégyenítve a kulturális örökséget: azt a kulturális örökséget, amelyet a Festeticscsaládnak köszönhet a város. Ugyanc sak felháborító, hogy egy országos irányítás alatt működő intézmény vezetője szinte következmény nélkül megsértheti a hatályos jogszabályokat, az erkölcs és az igazmondás írott és íratlan szabályait.
