Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 24 (288. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP):
423 Az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának 5. ülésnapja 1997. június 24én, kedden (8.31 óra - Elnö k: G. Nagyné dr. Maczó Ágnes Jegyzők: Boros László és Szili Sándor) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Tisztelt Országgyűlés! Köszöntök minden képviselőt, aki megtiszteli munkánkat és mindazokat, akik a rádión és televízión keresztül figyelemmel kísérik a parlament tevékenységét. Az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának 5. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Boros László és Szili Sándor jegyző urak lesznek segítségemre. Napirenden kívüli felszól alók: ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : A mai napon szintén napirend előtti felszólalásokra jelentkeztek frakcióvezetők, illetve helyettesek. Elsőként dr. Latorcai János frakcióvezetőhelyettes úrnak adok szót, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A 21/1993. számú országgyűlési határozat, a pártok konszenzusával elfogadott magyar energiapolitika - mind a Mol Rt., mind a gázszolgáltató társaságok, mind pedig a villamosenergiaipari társaságok tekintetében - a többségi állami tulajdoni részesedés tartós fenntartását írta elő. A határozat alapját képező előterjesztés a helyi önkormányzatoknak is jelentős részesedést irányzott elő. Ezeket az arányokat az 1995. évi XXXIX., az új p rivatizációs törvény módosította, jelentősen szűkítve egy stratégiai ágazatban a tartósan állami tulajdonban maradó vagyon körét, és ezzel egyidejűleg kivette a privatizációs koncepció kialakítását a parlament ellenőrzésének köréből, azt a kormány hatáskör ébe utalva. Ekkor történt meg az önkormányzati törvény módosítása is, ami a központi költségvetés kizárólagos szempontjainak érvényre juttatásával az önkormányzatok jelentős megrövidítését eredményezte. A kormánytöbbség által keresztülvitt ezen törvénymódo sításokat követően hozott kormányhatározatok sorozata gyorsította fel a privatizációt, és eredményezte azt, hogy mára a külföldi tulajdonosi érdekek egyoldalúan előtérbe kerültek. Így jutottunk el oda, hogy a gázszolgáltató és az áramszolgáltató társaságok többségi tulajdona külföldiek kezében összpontosul, hogy a villamosenergiaiparban a privatizált erőművek teszik ki a rendszer beépített teljesítményének többségét akkor, amikor a tulajdonlást illetően a villamosenergiaiparág részvényeinek ma még csak eg yharmada került külföldi befektetőkhöz, de ezen befektetők mégis megkapták a többségi irányítási jogokat. Ez pedig azt jelenti, hogy megkapták a vezetők kiválasztási jogát s ezzel a stratégiaformálás és a nyereségfelosztás jogosítványát is. Keserűen állapí thatjuk meg, hogy ezen a területen a hazai tőke vajmi kevés szerephez jutott az eddigiek során. Nincs olyan hét, hogy politikusok, gazdasági elemzők, privatizációs szakértők ne emelnék fel szavukat ez ellen a privatizáció ellen, és a kormány mégsem tanul, folytatja a kiárusítást. Most már a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság, az Országos Villamos Távvezeték Rt., valamint a Paksi Atomerőmű Rt. privatizálása van napirenden. Ha ez a privatizáció végbemegy - figyelembe véve, hogy a nemzetközi piacokon a köz elmúltban kibocsátott és eladott Molrészvényekkel már 50 százalék alá csökkent a tartósan állami tulajdonban maradó rész nagysága , a kormány egyszer s mindenkorra feladja annak a lehetőségét, hogy ezek a stratégiai jelentőségű
