Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 23 (287. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója:
366 Felmerülhet tehát a kérdés, hogy akkor most miért van szükség a privatizációs törvény módosítására. Röviden azt is mondhatnám: éppen ezért. A privatizáció közel egy évtizede kezdődött, hosszú folyamat volt, amely az állami vagyon lebontására irányult. E folyamatot a mindenkori kormány, valamint az Országgyűlés is időről időre értékelte, és szükség esetén beavatkozott a jogszabályalkotás eszközével. Most ismét abba a szakaszba érkeztünk, amikor felül kell vizsgálni, hogy az 1995. évi XXXIX. tö rvény rendelkezései egyfelől megfelelő jogszabályi keretet biztosítanake a további folyamatokhoz, másfelől indokolte ma a törvény mellékletében felsorolt társaságok ott lévő besorolása. Ennek szem előtt tartásával a törvényjavaslatban a következő célok é rvényesülnek: A javaslat - és ezt kiemelten kell megjegyeznem - nem irányul a tulajdonosi jog gyakorlójaként megjelölt miniszter, illetőleg szerv közötti átsorolásra. (16.20) Ezen alapvető elvtől egy kivétel van, a Hortobágyi Halgazdaság Rt., amit a Hortob ágy természetvédelmének, illetve a részvénytársaság gazdasági és természetvédelmi érdekének egységes kezelése, irányítása érdekében volt szükséges megtenni. A második: a kormány törvényalkotási programjának megfelelően a gazdasági jellegű törvények sorában előkészítés alatt áll a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat, amelynek benyújtására ez évben sor kerül. Ebben helyt kap az elsőbbségi, az úgynevezett aranyrészvény is. A javaslat ennek figyelembevételével kíván jogosítványokat megállapítani oly m ódon, hogy a tulajdonosi szerkezetváltás mellett az állam az érdekeit érvényesíthesse. Harmadszor: Magyarország és ezen belül az ÁPV Rt. a magánosítás során olyan kiemelkedő szakmai tapasztalatokra tett szert, amelyek átvételére és hasznosítására a térség, de földrajzilag távolabb levő országok részéről is igény merült fel, s ezen igények kielégítésére a javaslat lehetőséget kíván teremteni. Negyedszer: az államháztartásról szóló törvény nem tesz különbséget a ténylegesen erdőművelési ágban nyilvántartott, illetve az állam vállalkozói vagyoni körébe tartozó mezőgazdasági műveléssel hasznosított termőföldek védelme, továbbá a mezőgazdasági állattartó telepek működéséhez szükséges szennyvízelhelyezés céljára telepített fásítások, az úgynevezett szórványerdők k özött. Ennek jelentős költségkihatással járó rendezését kívánja szabályozás útján feloldani. A felsorolt célok elérése érdekében az előterjesztés nem új fogalomként, hanem újszerű megoldásként határozza meg a szavazatelsőbbséget biztosító részvényt és az a hhoz fűződő jogosítványokat. A tervezetnek ez a megoldása, azon túl, hogy figyelembe veszi a gazdasági társaságokról szóló közigazgatási egyeztetési stádiumban levő törvénytervezetet, összhangban áll a hatályos törvénnyel is. A gazdasági társaságokról szól ó törvény 234. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint törvény vagy felhatalmazása alapján az alapszabály eltérő tagsági jogokat biztosító részvények kibocsátását is elrendelheti. Az e részvényhez fűződő jogokat azonban jelenleg egyetlenegy jogszabá ly sem állapítja meg, de a Gt. törvénytervezete sem tesz külön erre javaslatot. A gazdasági társaságokról szóló törvény keret jellegű szabályozása biztosít lehetőséget a szavazatelsőbbséget biztosító részvény kibocsátására, amelyhez fűződő speciális jogoka t az ágazati törvények határozhatják meg. E tekintetben pedig a privatizációs törvény ágazati törvénynek minősül. A képviselőtársaim kezében levő indítvány a tartós állami tulajdonban maradó társaságok tekintetében kívánja e kérdést rendezni. A javaslat a szavazatelsőbbséget biztosító részvényhez fűződő jogok meghatározása során abból a mértéktartásból indul ki, hogy rendelkezései ne jelentsenek az érintett társaságok tulajdonosai számára szükségtelen korlátozást, és ne járjanak a döntési jogkörök indokolat lan elvonásával. E követelmények figyelembevételével a javaslat a szavazatelsőbbséget biztosító részvény tulajdonosának közgyűlésen gyakorolható egyetértési jogot tart fenn a társaságot érintő olyan stratégiai döntések tekintetében, mint az alaptőkecsökke ntés, az egyes részvényfajtákhoz fűződő
