Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 23 (287. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ):
361 ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti hozz ászólásra megadom a szót SzentIványi István frakcióvezető úrnak, SZDSZ. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A múlt héten egy fontos tanácskozást tartottak Amsterdamban az Európai Unió állam- és kormányfői. Ezen a tanácskozáso n az Európai Unió jövőjét érintő fontos kérdésekről volt szó, tehát nekünk mint jövendő tagoknak érdemes ennek a tanulságait levonnunk, erre odafigyelnünk. Először is: fontos és lényeges volt ez a tanácskozás, mert lezárta a mintegy másfél éve tartó kormán yközi konferenciát, azt a konferenciát, amely hivatva volt meghatározni az Európai Unió jövőjét, belső intézményrendszerét és a pénzügyi unió majdani szabályait. Fontos számunkra az, hogy lezárult a konferencia két szempontból is. Először is azért, mert Ma gyarország felvételét a konferencia lezárásához kötötték. Mint emlékeznek tisztelt képviselőtársaim, Madridban az a döntés született, hogy fél évvel a kormányközi konferencia végét követően indulnak meg a csatlakozási tárgyalások. Most Amsterdamban megerős ítették, hogy ezek a tárgyalások meg fognak kezdődni várhatóan '98 elején. De fontos azért is, mert az Unió reformja folytatódik. Az Unió lendülete ha veszített is némileg az eredeti sebességéből, de nem lassult le, és számunkra mint jövendő csatlakozó ors zágok számára, ez is nagyon lényeges. A csatlakozás módszertanáról, a csatlakozásra felkért országokról döntés csak decemberben, Luxemburgban születik. Az azonban fontos üzenet számunkra, amelyet több állam- és kormányfő már a helyszínen megfogalmazott, és az elmúlt hétvégén is többen megismételtek, hogy Magyarországot mindenképpen az elsők között várják a csatlakozni kívánó országok között, tehát az első kör részesei lehetünk. (16.00) Tisztelt Képviselőtársaim! Nekünk viszonylag csekély a befolyásunk arra, hogy ez a csatlakozási folyamat mikor zárul le. Ez részben függ tőlünk is, de nagyobb részben függ az unió belső folyamataitól. De van valami, ami tulajdonképpen kizárólag rajtunk múlik - és én erről szeretnék beszélni , ez pedig az, hogy az első kör rés zesei lehetünk, vagy kiszorulunke onnan. Ma senki nem kérdőjelezi meg - sem az Európai Unióban, sem a NATOban , hogy Magyarországnak az első körben van a helye. A magyar politikai életnek, a teljes politikai életnek, a kormányzati és ellenzéki oldalnak egyaránt közös felelőssége, hogy ott is maradjunk, és soha ne soroljanak minket hátrább. A környezetünkben van olyan ország, amely 1994ben még egyértelműen ugyanennek a klubnak a tagja volt, ugyanide számított. Ma sem a NATOban, sem az Európai Unióban ne m veszik figyelembe az elsők között csatlakozók körében, és ez az ország ezt elsősorban a belpolitikájával, a politikai életével érte el, nem a gazdasági teljesítményével. Tehát van mire figyelnünk, van min dolgoznunk. Ebben a kormányzatnak is van felelőss ége; sőt mondhatnám, a kormányzatnak döntő felelőssége van. Először is folytatni kell a felkészülés folyamatát, tervszerűen, koncepciózusan Magyarországot eredményes csatlakozásra kell felkészíteni, és ez mindig is elsődlegesen a kormányzat felelőssége. Az is a kormányzat felelőssége, hogy Magyarország megítélése hogyan alakul, és számunkra az is fontos, hogy ne engedjünk olyan csábításoknak - a kormányzati erő sem , amelyek ezt a biztató, de még törékeny fejlődést, növekedést, a kedvező kilátásokat veszél yeztethetnék. Tehát van mire figyelnünk nekünk is. De az ellenzéknek is van felelőssége, tisztelt képviselőtársaim. A felelőssége különösen nagy a választásokhoz közeledve, akkor, amikor a nemzetközi megfigyelők arra figyelnek, hogy ebből az országból mily en jelzések érkeznek. Ők is felelősek az egyetértés fenntartásáért és azért, hogy felelősségteljes nyilatkozatok hangozzanak el. Nem szerencsés, ha ellenzéki vezetők gyakran azt
