Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 18 (286. szám) - A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényjavaslat, valamint a megváltozott munkaképességűek és rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerének átalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vit... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
341 Már egy évvel ezelőtt itt a parlamentben rendezett társadalombiztosítási témájú vitanapon is föltettem kérdéseket ezzel kapcsolatban, ám mégsem megoldott kérdés, és nem is látszik igazán az a hosszú távú koncepció, aminek mentén a kormány elképzeli a megoldást, és ez a munkahelyi balesetbiztosítások rendje. Ez egy rendkívül súlyos kérdés. Ezt, azt hiszem, önök is tudják, mindenhol a világon nagyon komoly problémaként kezelik, a munkahelyen történő b aleseteket, azok következményeit, valamint a foglalkozással összefüggésben, illetve annak következtében bekövetkező megbetegedéseket, rokkantságokat. Ez egy nagyon fontos témakör, amelyben úgy kell gondolkoznunk, hogy hosszú távon a munkaadókat érdekeltté tegyük abban, hogy a munkahelyen a dolgozók számára a balesetvédelmet és az egészségvédelmet megfelelő mértékben biztosítsák, ez legyen nekik az olcsóbb megoldás, és ne az, hogyha ezek elmulasztása esetén munkahelyi balesetek vagy megbetegedések jönnek lét re. Azért is rendkívül fontos ez a rendszer, mert nyugodtan mondhatom azt, hogy szinte minden országban, ahol ez kiépített rendszer, az egészségvédelem és a betegségmegelőzés legszélesebb rendszerét alkotja. Hiszen az emberek idejük jelentős részét a munka helyen töltik, a környezeti ártalmak igen jelentős része a munkahelyen éri vagy érheti őket, és miután olyan sok időt ott töltenek, igen gyakran a balesetek is a munkahelyeken érik őket. Tehát a munkahelyeken folytatott egészségvédelem, mondhatjuk nyugodta n azt, hogy talán az ország legszélesebb körére kiterjedő egészségvédelmi tevékenységet jelent. Tehát ez már két rendkívül súlyos ok. A harmadik ok az, hogy a munkaadók számára is rendkívül fontos, hogy működjék egy ilyen rendszer az országban, hiszen a mu nkaadók számára is olcsóbb egy ilyen nagy kockázatközösségbe fizetni a járulékot. Mert mi történik? Ha nincs ilyen típusú biztosítás, akkor a munkaadónak a balesetből, megbetegedésből következő összes hátrányát fizetni kell a munkavállaló számára. Ezért is alakultak ki az ilyen nagy kockázatközösségek. Éppen ezért érdekeltek a munkaadók is abban, hogy működjék ilyen rendszer, és a nagyon jó és nagyon pontos körülhatárolásban érdekelt minden szereplő, hiszen abban az esetben, hogyha a munkavállalónak perek s orán keresztül kell érvényesítenie a jogosultságait a munkaadóval szemben, az egyfelől óriási terhelés az igazságszolgáltatási apparátusnak, nagyon hosszú időt jelent a munkavállalónak, nagyon sokba kerül, megdrágítja a rendszert az, hogy közbeiktatódik eg y ilyen komoly jogi procedúra. Tehát a munkahelyi balesetbiztosítás rendszere egy alapvető és meghatározó rendszer kell, kellene hogy legyen Magyarországon, és erre már fölhívtam a figyelmet ezelőtt egy évvel is, hogy a társadalombiztosítás átalakítása sor án ez a kormány gondolkodásából kimaradt. Kimaradt azért, mert nem gondolta végig, hogy a nyugdíjrendszer átalakításával, az egészségbiztosítási rendszer, egészségbiztosítási törvény kialakításával párhuzamosan létre kellene hozni - és erre kész koncepciók voltak korábban - a munkahelyi balesetbiztosítási rendszert. Az eredeti elképzelés az volt, hogy baleseti és foglalkozásegészségügyi biztosítást alakítsunk ki. Ez ügyben a kormány már tett egy nagyon komoly és a biztosítási rend kialakítását megnehezítő lépést azzal, hogy hosszú távú koncepció hiányában, pillanatnyi megtakarítások érdekében - éppen 800 millió forint megtakarítása érdekében - kivette a társadalombiztosítási ellátási körből a foglalkozásegészségügyi szolgálatok finanszírozását. Ez egy nag yon súlyos negatív lépés volt, tisztelt képviselőtársaim, mert miután nem volt a kormánynak hosszú távú koncepciója, azt sem gondolta végig, hogy vajon az a foglalkozásegészségügyi orvos, aki bármilyen rendelet alapján bármilyen jól is keres, de közvetlen ül a munkaadótól kapja a jövedelmét, az az orvos kiszolgáltatott a munkaadónak. Azért fontos, hogy közbe legyen iktatva egy olyan kötelező, munkaadói járulékból finanszírozott baleseti és foglalkozásegészségügyi biztosítás, hogy a foglalkozásegészségügyi orvosokat ne a munkaadó közvetlenül, hanem a biztosító fizesse, és így ezek az orvosok mindent képesek legyenek megtenni annak érdekében, hogy a munkahelyen a megbetegedéseket és a baleseteket a lehető legtöbb intézkedéssel elkerüljék.
