Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 18 (286. szám) - A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényjavaslat, valamint a megváltozott munkaképességűek és rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerének átalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vit... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SIRÁLY PÉTER (MSZP):
303 (11.00) Bizonyos gyógyítható, súlyos, élettartamot befolyásoló betegségekre nincs meg a kellő kapac itás, leginkább a daganatos betegségek sugárterápiájára és a motoros szívműtétekre gondolok. S mindezekkel szembeállítva mindnyájan tudjuk, hogy a lakosság és a munkaadók terhei nem növelhetők tovább. Hogyan kívánja ezeket a dilemmákat feloldani, kezelhető vé tenni ez a törvény? Úgy látom, sok mindenre józan választ tud adni. Amit államtitkár úr felolvasott a törvény szöveges magyarázatából, annyira sarkalatosnak és lényegesnek tartom, hogy előre kiírtam magamnak - és most nem tekintek el attól, hogy még egy szer elmondjam, éppen a hangsúlyozása miatt. Ennek a törvénynek az elsődleges célja az alapvető ellátások minél szélesebb körű biztosíthatósága a közösségi és egyéni terhek érdemi növelése nélkül, de a szolgáltatások tartalmának, minőségének világos meghat ározásával és a hozzáférés ésszerű korlátok közé terelésével, a takarékos működés és a folyamatos finanszírozhatóság feltételeinek megteremtése. Alapvető ellátásokról beszél, erről még sok vita lesz a szakmában. A törvény függelékében nagyon szerencsésen n agyon keskeny sáv van meghatározva, hogy mit nem és miért nem finanszíroz az egészségügy. Hogyan kívánja ez a törvény ezeket a célokat elérni? Az alapelvek között korlátként is, de lehetőségként is értelmezhetően egyértelműen kijelenti, hogy az ellátások k özül az egészségi állapot által indokolt ellátások vehetők igénybe - ez egyébként teljesen logikus. Ugyanakkor kimondja azt is, amit idáig nem mondtunk ki, és ami egy folyamatos vitatéma volt - és nagyon nagy öröm számomra , hogy az e törvényben meghatáro zott ellátásokat, ha az Egészségbiztosítási Pénztár alapjából nem fedezhetők, akkor a költségvetés fedezi. Ezt - magyarul - állami garanciavállalásként értelmezem és tekintem. A törvény ezek után természetesen taglalja az egészségbiztosítási ellátásokat. A törvény egészében a jelen helyzetet tükrözi és azt öleli föl. Mégis felsorolnám: megelőzés, gyógyítás, ápolás, rehabilitáció, szülészeti ellátás, betegszállítás, keresőképesség, munkaképesség elbírálása. Részletezi a térítéssel, a részleges térítéssel, és a térítés nélkül igénybe vehető ellátásokat; gyakorlatilag ki is jelöli, a szakma munkájának egészét felölelve. Egyetlenegy dolgot emelnék ki: külön tárgyalja az orvosi rehabilitációt a térítésmentesen igénybe vehető ellátások közül, miközben az értelmezé sben és a magyarázatban megjelöli, hogy ez nem külön történik, hanem szakmánként zajlik a rehabilitáció. De nagyon lényegesnek és nagyon szükségesnek tartom ezt a külön taglalást; ugyanis egy elhanyagolt terület szakmailag is, valószínűleg finanszírozásila g is, és rengeteg megoldandó gond van ezen a területen. A törvény jól összhangba hozza a szabad orvosválasztást és az ellátási kötelezettséget. Ezt a kérdést egyetlenegy paragrafussal rendezi, amelyben kijelöli, hogy a tartózkodási területen vagy az ellátá si területen kötelesek megadni a betegnek az ellátást, ugyanakkor a háziorvos utalhat ezen kívül is, és akkor ott el kell látni a beteget. Leszögezi - és ez nagyon lényeges - ismételten, itt már nem kell értelmezni, hogy a gyógyító ellátás során minden sza kmailag indokolt beavatkozást térít. Bevezeti a várólista fogalmát, amelyről már említést tettem, amely évtizedek óta létezik a magyar egészségügyben. De hogy ez a fogalom megjelent, ezek után ez a fogalom kodifikálható, tartalommal tölthető meg, ellenőriz hető lesz, szakmai protokollhoz kötött lesz, és talán eredményezni fogja azokat a kapacitásváltásokat, amelyeket meg kell csinálni a magyar egészségügyben. Mert ezekből a várólistáktól ki fog derülni az, hogy hol nincs érdemi várakozás, pedig lehetne várak oztatni maradandó egészségromlás nélkül, és hol van hiány, pláne olyan helyen hiány, ahol esetleg életveszélyes betegségekről van szó. A részleges térítés mellett a fogászati ellátások nagyon sokat vitatott rendszere szerepel a törvényben, és megjelenik az ápolási teendők részleges térítéses lehetősége. A törvény hangsúlyozza ugyanakkor, hogy térítésmentesen jár az ápolás, ha az betegséghez kapcsolódó ápolás. Ez mindenféle félreértésnek elejét veheti.
