Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 18 (286. szám) - A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényjavaslat, valamint a megváltozott munkaképességűek és rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerének átalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vit... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
300 esetén a megélhetésükhöz szükséges jogosultsághoz. A Magyar Köztársaság az ellátásho z való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. A törvényjavaslat előterjesztője - nyilván ebből az alkotmányos kötelezettségből kiindulva úgy gondolta , hogy ennek a kérdésnek a szabályozása csakis törvény i szabályozást igényelhet, hiszen maga a célkitűzés is és a preambulum is úgy fogalmaz, hogy az a cél vezérli a kormányt, hogy a társadalombiztosítási rendszer keretében az állampolgárok hozzáférhessenek egészségük megőrzéséhez, helyreállításához és az egé szségi állapotuk javításához szükséges egészségügyi ellátáshoz. Még egyszer megerősíti, hogy a törvény célja az, hogy meghatározza a társadalombiztosítás ellátásaira, a magánnyugdíjra jogosultságról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben f oglalt egészségbiztosítási ellátásokra és azok igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat. Tisztelt Képviselőtársaim! Látszik, hogy a kormány érezte, ezt a nagyon fontos kérdést mint alapjogokat és alapvető jogokat érintő kérdést törvényben kell szabá lyozni. De vajon mit szabályoz ez a törvény, és mi az a kör, amit nem ebben a törvényben szabályoz, hanem mindenféle alsóbb rendű jogszabályra hivatkozva olyan utalásokat tartalmaz, hogy ezt majd egy másik jogszabályban fogja szabályozni? Tisztelt Képvisel őtársaim! Azt hiszem - és ez csak a megérzésem, mert statisztikát erre nem tudtam állítani, de átolvasva az elmúlt három év törvényhozását , rekordot állított fel a kormány e törvény beterjesztésével, a rekord pedig abban a számban van, hogy szinte oldal nincs a törvényjavaslatban, amiben egy fontos kérdésre ne azt mondaná a kormány, hogy ezt majd egy külön jogszabályban fogjuk szabályozni, ezt egy külön törvényben fogjuk szabályozni. Azokat a szabályozási tárgyakat, amelyeket az alkotmány alapján - és maj d hivatkozni szeretnék a jogalkotási törvényre , a jogalkotási törvény alapján, ha lehet, egy törvényben vagy két törvényben, de mindenképpen törvényben kellene szabályozni, azt rendre elutasítja egy alsóbb rendű jogszabály irányába. Ez önmagában nem lenn e baj, mert tartalmaz olyan rendelkezést a jogalkotási törvény, hogy a törvénnyel együtt be kell nyújtani a végrehajtási rendeletet. Ha a kormány benyújtja a végrehajtási rendeletet, akkor abból megállapíthatjuk azt elsősorban, hogy az a szabályozási tárgy kör, amit a végrehajtási rendelet tartalmaz, valóban végrehajtási rendeletre tartozik, és azt is megállapíthatjuk, hogy azt a soksok hézagot, ami ebben a törvényben van, a kormány milyen tartalommal akarja kitölteni. Ha egy hasonlattal szeretnék élni, akk or azt kell mondanom, hogy ez a törvényjavaslat olyan, mint egy brüsszeli csipke: sokkal több benne a lyuk, mint maga a cérna vagy a matéria, tehát olyannyira átlátszó ez a törvény, hogy nem tudom, miért hozta egyébként a kormány ezt a törvényjavaslatot il yen formában az Országgyűlés elé. A törvény szövegében 304050 körül van azoknak a szakaszoknak a száma, ahol valamiféle utalást tartalmaz arra, hogy ezt majd egy másik jogszabály fogja szabályozni, és egyetlenegy mellékletet tartalmaz ez a jogszabály, az is hemzseg a hibáktól. Tisztelt Képviselőtársaim! Az már egészen biztos, hogy a kormány egy dologban nagyon következetes. 1994 ősze óta a törvényhozási munkát úgy ütemezi, hogy a ciklus elején nagyon laza az Országgyűlés munkája, és alig alkotunk törvénye ket - mondjuk, a törvényeknek egyharmadát , majd a ciklus vége felé, az őszi vagy a téli ülésszak vége felé megalkotunk olyan törvényeket, amelyek súlyukat, terjedelmüket és a társadalomra gyakorolt hatásukat tekintve óriási jelentőségűek. Ilyen a nyugell átással, ilyen ez az egészségbiztosítással kapcsolatos törvénycsomag is. Nem értem, tisztelt képviselőtársaim, ezt a logikát és ezt a következetes eljárását a kormánynak! Mi érdeke fűződik ahhoz, hogy egy ciklus, egy őszi vagy tavaszi ülésszak végén ilyen törvényeket ilyen módon tárgyaljuk, hogy idő nincs ezeknek a megtárgyalására, és ahogy átnéztük ezeket a törvényeket, az előkészítésére sem volt megfelelő idő?! Ha a kormány elmúlt hároméves tevékenysége azt bizonyítaná, hogy ilyen munkateher mellett is jó törvényeket hoz, mert kiállja az Alkotmánybíróság próbáját, mert alig van elvétve egykét olyan törvény, amit utóbb módosítani kell,
